A Mindenkivel Oscar-díjat szerző Deák Kristóf első nagyjátékfilmjében, a Foglyokban az '50-es évek fojtogató légkörét igyekszik feltárni. Villáminterjúnkban a rendezőt történelemről, elnyomásról és az igaz történetekben rejlő potenciálról faggattuk.
A Mindenkivel a '90-es évekbe, A legjobb játékkal pedig a mesterséges intelligencia vezérelte nem túl távoli jövőbe kalauzoltál minket. A Foglyok viszont történelmi vonatkozású. Hogyan fordultál a téma felé?
Nincs kiemelt érdeklődésem a történelmi témák iránt, de a saját családom története mindig is foglalkoztatott, hogy ki milyen döntéseket hozott és miért. A történelem nekem azért érdekes, mert egy személyiséget, egy karaktert vagy egy sztorit találhatok benne, ami megfog. Engem azok a történetek foglalkoztatnak leginkább, amik valamilyen igazságtalanságról szólnak. Az '50-es években elég könnyű ilyet találni. Olyan történetet viszont már nehezebb, amiben megvan a humor és a szatíra lehetősége. Ezért örültem amikor Vörös András forgatókönyvíró rátalált erre az igaz történetre, mely Szűts Miklós festőművész családjával történt meg.
Hogyan fogadta Szűts Miklós a filmet?
Izgultam, mikor megmutattam neki, de szerencsére nagyon pozitívan reagált, tetszett neki.
Filmjeidben központi tematika a rendszer és a hatalom elnyomása és az azt kijátszani próbáló emberek. Ebben a filmedben is ez a Jancsói-téma mozgatott téged?
Köszönöm az összehasonlítást. Igen is, meg nem is. Itt is történik egy megmagyarázhatatlan és igazságtalan eset, ennek a következményeivel kell, hogy megbirkózzanak a szereplők. A főhős egy Sára nevű lány, aki az '50-es évek kemény diktatúrájában egy egészen napfényes és kedélyes életet tud élni. Az emberek többségéhez hasonlóan őt nem érinti közvetlenül az elnyomás, van mit ennie, nincs háború, van munkája, szerelme, ezért úgy dönt, hogy inkább nem néz oda és szemet huny. Amikor viszont ez a rendszer ellene fordul és megtalálja a családját, akkor veszi kezdetét az ő fejlődéstörténete.
A Foglyok az első egészestés nagyjátékfilmed. Mennyiben más egy ilyen elkészítése, mint egy kisjátékfilmé?
Nekem nem tűnt sokkal nagyobb melónak, de valójában persze az volt. De meglepő módon egy kisfilm elkészítése is nagyon sok munkával jár. Egy 5-6 napos forgatás egy kisfilmnél nagyon intenzív, ráadásul ehhez még hozzáadódnak az előkészületek, az utómunka és a film bemutatásának körülményei.
Itt a kihívást az jelentette, hogy a forgatókönyv szerint tizensok karaktert kellett mozgatnunk szűk helyszínen és ennek a technikai megvalósítása bizony nem könnyű.
A film TV-forgalmazásra készült, nem gondolkoztatok mozi forgalmazáson?
Nem terveztünk mozi forgalmazást, de szórványos vetítések még bizonyosan lesznek, hisz szeretnénk lehetőséget biztosítani azoknak, akik így akarják megtekinteni a filmet. Mi is azzal a szándékkal forgattunk, hogy a mű nagyvásznon is megállja a helyét.
Köszönjük az interjút Deák Kristófnak és azt, hogy általa ilyen közel kerülhettünk az Oscar-díjhoz:
