Már nem kell sokat aludnunk és itt az újabb feldolgozása A kis hercegnek, amit Mark Osborne rendezésében tár a filmipar a nézőközönség elé. Hanyadik feldolgozás is ez a sorban? Hetedik? Nyolcadik? Ki számolja már! Lényeg az, hogy időről-időre, a technika fejlődésének köszönhetően újabb bőrt nyúzzanak le a történetről. De szakadjunk el most egy kicsit a mozitól és fordítsuk tekintetünket a könyv felé.
Antoine de Saint-Exupéry világsikert arató története először 1943-ban jelent meg, mindössze egy évvel a halála előtt. A történet főszereplője a kis herceg, aki magányosan él kisbolygóján, mely alig nagyobb mint egy ház. Mindennapjait az teszi ki, hogy kigyomlálja a majomkenyérfa cserjéket és kipucolja három mini vulkánját, melyek közül egyik már kialudt. Egyetlen barátja egy állandóan panaszkodó és követelőző virág, melyet locsolni kell, meg kell védeni a huzattól és éjszakára üvegbúra alá kell helyezni, nehogy megfázzon. Egy napon azonban úgy dönt a kis herceg, hogy útra kel és meglátogatja a többi kisbolygót, hogy barátot találjon magának. Azonban már indulását követően rájön arra, hogy mindaz aminek a kutatására felkerekedett, ott volt végig az orra előtt, a rózsa képében.
Antoine de Saint-Exupéry regénye, mely valójában egy mese, az összes korosztályt megérinti. Van aki először találkozik vele és azért kerül a hatása alá, és vannak olyanok akik nosztalgiából veszik a kezükbe a kötetet, mégis mindig valami újat kapnak tőle.
Jómagam már többször is találkoztam a történettel életem során, azonban most először olvastam el a könyvet. Kicsit szkeptikus voltam az elején, hiszen szinte mindenki csak dicsérte. De vajon az írott verzióról mondták el a véleményüket vagy a feldolgozásokról? Ez ügyben végeztem egy kis kutatást. A moly.hu oldalon a regisztrált tagok fele olvasta a regényt, ami megerősíteni látszik azt az állítást, hogy „a világ 50 legolvasottabb könyve” között szerepel. A szerkesztőségünkben végzett felmérés alapján ez az arány több mint 70%, igaz az értékelése már jóval a molyos érték alatt van.
Az első pár oldal után rá kellett jönnöm, hogy nem egy túlértékelt könyvről van szó. Sajátos humora és fantáziavilága magával ragadja az olvasót, miközben egy-egy odavetettnek látszó mondattal rávilágít a való világ kopárságára. Egyes vélemények szerint ez a kötet nem más, mint az "emberi társadalom karikatúrája". Valójában azonban sokkal mélyebbre nyúlnak a szálak.
A felnőttek világát állítja szembe a gyermeki látásmóddal. Ami a felnőtteknek csak egy kalapnak látszik a képen, az a gyerekeknek egy kígyó, mely éppen egy elefántot emészt. A mesemondó is ezzel különbözteti meg a számok világában élő nagyokat, a fantáziavilágban élő kicsiktől, és a válaszuktól függően veszi fel a beszélgetés fonalát.
Maga a kis herceg személye és világa is abszurd, amit mi fel sem tudunk fogni. Hiszen hogyan lehet egy olyan kisbolygón élni, mely kb. akkora, mint egy ház? Mekkora lehet ott a gravitáció? Mit eszik ez a kisember? Lehet egyáltalán légköre egy ilyen kicsi bolygónak? Stb... Azonban a gyerekek nem tesznek fel ilyen kérdéseket, hiszen az ő létezésükhöz nem szükséges a gravitáció és hasonló felnőttes dolgok.
Ez a mese azonban nem csak gyerekeknek szól. Rövid terjedelme ellenére olyan gondolatok jelennek meg a kötetben, amely mindenki számára megszívlelendő, meggondolandó. Az egyik ilyen talán mindenki számára ismerős: "Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.", mégis állandóan megfeledkezünk róla.
"- Hol vannak az emberek? - kérdezte később a kis herceg. - Itt a sivatagban olyan egyedül van az ember.
- Nincs kevésbé egyedül az emberek közt sem - mondta a kígyó."
Antoine de Saint-Exupéry meséje nem lenne teljes, ha nem saját maga illusztrálta volna a kötetet. Ennek köszönhetően jobban el tudjuk képzelni, hogy milyen világot is teremtett meg. A gyerekeknek a rajzok azért kellenek, hogy elvesszenek bennük fantáziálás közben, a felnőtteknek pedig azért, hogy jobban el tudják képzelni a mesében előforduló helyszíneket.
Mindenki döntse el maga, hogy ez a történet túlértékelt és giccses, vagy csodálatos és magával ragadó. Azonban mindenképpen érdemes elolvasni a könyvet, mielőtt megnézzük az új feldolgozást a moziban. Addig is itt egy kis ízelítő az animációs filmből:
ISBN:963 11 6698 8
Móra Ferenc Könyvkiadó, 1991
1 kép:Wikipédia