Stephen King mielőtt sikeres író lett, ő is a fiókmélybe szánta regényeit. Később ezek az írások átdolgozva, Richard Bachman álnéven láttak napvilágot. A mai napig hét ilyen regény jelent meg, lényegesen átdolgozva.

A Hosszú Menetelés 1979 óta várta, hogy magyarul is megjelenhessen, és tavaly az Európa Kiadó vállalta e nemes kihívást. Hogy miért kellett 36 évet várni a magyar megjelenésre? Nagyon egyszerű a válasz: Az éhezők viadala trilógia. Ez volt az a felkapott sorozat, melynek a népszerűségi hullámát meglovagolva el lehetett adni A Hosszú Menetelést. Mégis mi a közös a trilógiában és King eme rég elfeledett regényében? A disztópikus környezet és az értelmetlen halál. De nézzünk kicsit jobban a mélyére.

A mai napon a Disney hivatalos közleményben tudatta a világgal, hogy több mint 2500 színészből megtalálta azt az egyet, aki életre keltheti a fiatal Han Solót. A kétezres lista az utóbbi hónapban végül 4 főre szűkült: Alden Ehrenreich, Miles Teller, Dave Franco és Aaron Taylor-Johnson, ám a legvégén Alden győzedelmeskedett. Utóbbi három színész viszonylag ismert, Teller a Whiplash mozival nagyot szakított, Dave Franco egyelőre vígjátékokkal és a Szemfényvesztők filmekkel evickél Hollywoodban, Aaron Taylor-Johnson palettája pedig elég színes, volt ő már Kick-Ass, Quicksilver, az Anna Kareninában Vronsky, és még a legutóbbi Godzillában is játszott. Hármójuk tehát bejáratottnak mondható színészek, de tudvalévő, hogy a nagyobb franchise filmek szeretnek még ismeretlen, kis tapasztalattal rendelkező színészeket alkalmazni, hogy egy egész brandet építhessenek rájuk.

Alden Ehrenreich teljesen megfelel ennek a trendnek. Az 1989-es születésű színész kisebb sorozatszerepekkel indult, első komolyabb szerepe Chan-wook Park Vonzások c. filmjében volt. Ezt követte a young adult kategóriás könyv, a Lenyűgöző teremtmények filmes adaptációja, amiben már övé volt a főszerep. 2013-ban Woody Allennel dolgozott a Blue Jasmine-ben, majd a kétes sikerű Áve, Cézár!-ban a Coen-testvérekkel. A legújabb star wars spin-off filmet 2018 májusában láthatja a közönség Phil Lord és Christopher Miller rendezésében, és végre kiderül, hogyan lett az ifjú Han Soloból űrkalóz. A bejelentés előtt, a hivatalos star wars napon (május 4.) Miller maga posztolt egy képet hivatalos twitter oldalára az alábbi felirattal: Can't wait to get "shooting", azaz Alig várom a forgatást. Mi, rajongók szerintem nem kevésbé!

Meg kell hagyni, baromi lassan telik az idő, ha az ember vár valamire, legyen az egy esküvő, fizetésemelés vagy egy új Marvel film premiervetítése. Az elmúlt 2 év felhozatala után (Tél Katonája, Ultron kora) a vérbeli rajongók, köztük jómagam, remegve várták a következő felvonást, amiben Amerika Kapitány és Vasember egymásnak feszül. Persze a két nagyágyún kívül visszatér szinte a teljes Bosszúálló-felhozatal, sőt, további hősökkel is gazdagodtunk. Ennyi karakter szerepeltetése azonban okot adhat némi aggodalomra, elvégre nem biztos, hogy mindenkire jut elég idő a vásznon, vagy szimplán feleslegessé válhat egy adott emberke jelenléte. Szerencsére egyiktől sem kell tartanunk, a Marvel ugyanis 2016 májusában történelmet írt a zsáneren belül. Hölgyeim és uraim, jöjjön a Polgárháború!

A 27 éves Xavier Dolan Cannes legújabb kedvence, akinek filmjei nélkül el sem kezdődhetne a fesztivál. Olyannyira tehetségesnek tartják az ifjú kanadai rendezőt, hogy megkapta már az elsőfilmeseknek járó elismerést és a zsűri nagydíját is, és alig van olyan kategória, amiben ne jelölték volna. Komoly utánpótlásként tekint rá a szakma, gyakran a legnagyobbak között emlegetik, tegyük hozzá, jogosan. A Mommy c. filmje sorban az ötödik nagyjátékfilmje volt, a cannes-i fesztiválon tarolt, bezsebelte a César-díjat, és még az Arany Pálma jelölésig is eljutott.

Politika? Most komolyan? Már itt is? A sci-fit sem lehet kihagyni? Mindenbe bele kell csempészni? Az ember általában azért olvas, hogy meneküljön a napi dolgoktól, főleg a sárdobálós, egymást bemocskoló politikusoktól!

Attól, hogy olvasóként nem foglalkozunk a sci-fi univerzumok politikájával, igencsak jelen van a könyvekben és a filmekben. Sokszor éppen a napi politika, elnyomás köszön vissza a regényekből. Gondoljunk bele, hogy a Sztrugackij testvéreknek miért lett annyi könyve betiltva? Mert a fennálló politikai rezsimet figurázta ki, vagy éppen ütött meg kritikus hangot vele szemben.

Breaking Bad utánpótlás kellene?! Vagy esetleg csak egy kiváló sorozat?! Jimmy McGill tudja, mire van szükséged, így a továbbiakban át is irányítanánk hozzá. De ki is Jimmy McGill? Egy feltörekvő ügyvéd, a híres Chuck McGill öccse. Most sincs meg? Saul Goodman? Igen, ő az. Az ördög ügyvédje a Breaking Badből. Noha már írtunk arról, hogy a második évad premierepizódja, valamint az első évad miképp is sikerült, az igazi vízválasztó csak most érkezett el. Személy szerint a Breaking Baddel egy hatalmas problémám volt: a második évad. Kicsit eseménytelen, túlságosan felvezetésre koncentrálónak éreztem, így talán érthető, hogy miért álltam kétkedve a Better Call Saul következő felvonásához.

Mikor először megláttam a Hurok előzetesét, szinte szó szerint eldobtam az agyam, mert nem hittem, hogy egy magyar film beharangozóját látom. Amikor 2 hete csütörtökön megjelentek az első kritikák, nagyon csalódott voltam, mert nem zengtek róla ódákat, pedig az előzetesben látottak és a történet ismeretének birtokában én csak jóra számítottam. Már éppen lemondtam volna a film megtekintéséről, amikor egyik ismerősöm kiírását olvasva nagyon fellelkesültem, és elhatároztam, hogy ha esik, ha fúj, én bizony megnézem. Még egy interjút is olvastam a rendezővel, ami után borítékolható volt, hogy nekem igenis tetszeni fog a Hurok.

Véget ért a várakozás és újra felcsendült a milliók által imádott opening, mely sokunkban a remény szikráját is újra lángra lobbantja. Vajon a rengeteg balszerencse jóra fordul végre, vagy még rosszabb vár ránk az elkövetkező szezonban? Erre a kérdésre sajnos még nem tudok válaszolni, mert én is veletek együtt bizakodok, hogy végre valahára valami örömteli is történjen Westeros és Essos szövevényes világában. De ne is latolgassuk a különféle ötleteket, s ne készítsük el fejben a milliomodik hipotézist a jövőre tekintve, hanem inkább nézzük meg, hogy mi is volt a pilotban.

Az európai filmes listámról már volt szó az ukrán The tribe-ról, az angol Fish tankről, a dán Zöld hentesekről, most pedig a belga Michaël R. Roskam filmje a soron következő, a Rundskop (Bikanyak). A 2012-es Oscaron a Legjobb külföldi film kategóriában is győzedelmeskedhetett volna, de hát az egy különös év volt, mert jött A némafilmes és visszahozta az idős akadémiai tagok gyermekkorát, illetve a külföldi filmeknél Asghar Farhadi Nader és Siminje győzött végül, Roskam pedig érthetetlenül díj nélkül maradt. De miről is szól a Bikanyak?!

Martin Scorsese ismét tett egy kitérőt a sorozatok világába, és újra összeállt Terence Winterrel, a Gengszterkorzó showrunnerével, továbbá bevette a buliba a rockzene egyik igazi nagy öregjét, Mick Jaggert is. Ők hárman egy olyan történet elmesélésére vállalkoztak, ami tömve van a zeneipar mocskos ügyeivel, szexszel, alkohollal, drogokkal, és közben bömböl a rock and roll.