Öreg Batman nem vén Batman

A sötét lovag visszatér kritika

2020. augusztus 23. - Filmespracli

Frank Miller 1986-ban örökre megváltoztatta a képregény zsánerét. Felrúgott minden korábbi szabályt és saját ízlésével, gondolatiságával gazdagította a szuperhős történetek mitológiáját. Kollégája, Alan Moore is hasonlóképpen járt el ugyanebben az évben a Watchmen című eposszal. Csak míg Moore ezt egy alternatív történelemben játszódó sztorival tette meg, jobbára ismeretlen szereplőkkel, addig Miller egy közkedvelt és kultikus rangra emelt figurával járt el hasonló módon, Batman-nel. Az írás spoileres!

batmandarkknghtovels_1900x900_batmantdkr_52af9e0b71daa3_50638882.jpg

Bruce Wayne megöregedett. Már 55 éves és lassan tíz éve nem húzta fel a sötét lovag álarcát. Ennek meg is lettek a következményei, ugyanis Gotham-et jó szokásához híven ismét bűnözők tömegei tartják rettegésben. Harvey Dent, a bukott államügyész kikerül az elmegyógyintézetből, mutánsok százai fosztogatnak és gyilkolnak, Joker sem unatkozik és végül még Superman is bekerül a Denevérember látómezejébe. Röviden a történetről ennyit lehet elmondani, mert egy nagyon sokrétű, egyszerre több cselekményszálon futó, erős politikai üzenettel bíró és tanulságos képregényről van szó A sötét lovag visszatér esetén.

Frank Miller fogta az erre az időszakra a nevetségesség szintjére süllyedt képregények stílusait és felfogásait, a kukába hajította őket és visszahozta Bob Kane évtizedekkel korábbi koncepcióit a köztudatba. Ezt persze csak megfelelő és stabil háttérrel tehette meg. Már gyerekkorától fogva szeretett rajzolni, mai napig úgy gondolja, hogy a képek által tud a legjobban érzelmeket kifejezni. A 80-as évekre tett szert igazán hírnévre, amikor olyan karakterek mögé állt be íróként és rajzolóként, mint Daredevil és Wolverine. Ezeknél a történeteknél már szembeötlő Miller stílusa, a komor, szikár, erőszakos hangvétel és a város, mint a cselekményben kulcsfontosságú szereplő. Ezek az életművének későbbi szakaszában is rendre előkerülnek (Sin City). Jellemző a munkáira továbbá a pátoszos megfogalmazás és az epikus történetek írása (300). Jelenlegi alanyunk esetén azonban sikerült megmaradnia a jó ízlés határain belül és egy igazi Piszkos Harry-t idéző történetet leraknia az asztalra. Annak ellenére, hogy Miller sokkal gyengébb rajzoló, mint történetíró, tisztában van azzal, hogyan tudja eladni egyrészt önmagát, másrészt az adott füzetet stílusosan. Szöveg és történetírásban sokkal gyakorlatiasabb elképzelései vannak, mint a tollal való vázlatok rajzolásában és ez jelenlegi alanyunk esetén is így van.

batmanszulokthe_dark_knight_returns-c.jpg

A képregények a történelmük során hosszú utat jártak be többek között a megítélésük és a stílusuk szempontjából. Bár sokan gyerekesnek és komolyan vehetetlennek titulálták a kilencedik művészetet, az 1950-es években mégis szabályozni kezdték tartalmi szempontból erőszakos mivolta és a gyerekek megrontásban való szerepe miatt. Ez a tilalom a nyolcvanas évekig tartott ki és ugyan továbbra is jellemzőek voltak a könnyedebb darabok, érezhető volt, hogy beköszöntött a szó szerinti sötét korszaka a képregényeknek. Nem voltak többé már tabutémák, nyugodtan lehetett beszélni és mutatni bármit a rasszizmustól kezdve, a diktatúrákon át egészen a véres csonkolásokig. Ez az időszak kiváló alapként szolgált Miller számára, aki nem volt rest élni is a felszabadítás adta lehetőségekkel. Teljes mértékben lerombolja azt a glóriákkal teletűzdelt és agyonmagasztalt hősmítoszt, amit már számtalan korábbi alkalmakkor láthattunk.

Lerántotta gyerekkorunk bálványait a koszos, véráztatta földre és olyan helyzeteknek tette ki őket, amelyek az erkölcsi kút még mélyebb zugaiba taszította őket. Ráadásul a legtöbbjüknek már az a bizonyos lemez b oldala szól, szóval még az elmúlás, az elengedés témáját is sikerült a sorok közé becsempésznie. A mű címéhez méltó sötét és rendkívül realisztikus ábrázolásmód pedig a morális témák és döntések elmélyítésére hatásosan működik. Ehhez párosul még egy fantasztikusan kigondolt és végigvezetett, hidegháború állandó jelenlétével fojtogatott világ, melyben a Reagan-kormány illegitimnek bélyegezte a szuperhősöket és Superman kivételével mindenki bűnözőnek számít. Gotham pedig egy 20. századi Szodomának is elmenne, ahol nem szívesen hagynád felnőni a gyerekedet. A nagyvilág és a város eseményeiről leginkább a TV-n keresztül értesülnek az emberek. Az interjúkból, a híradók sokaságából és a szakemberekkel való beszélgetésekből kapunk nem szokványos, de annál erőteljesebb médiakritikát. Valamint betekintést kapunk az utca emberének véleményébe, a hatalmi inkompetenciába és játékba, illetve a jó és a rossz közötti vékony vonal elhalványulásába, miközben az egészet áthatja a Miller-re jellemző fanyar, fekete humor.

batmantdkr1-0421-132155_1.jpg

A narráció alkalmazása Miller szinte mindegyik munkájában megtalálható, ez alól A sötét lovag visszatér sem kivétel. Ezzel, illetve a rajzolási technikával folyamatosan tiszteletét teszi az általa nagy becsben tartott noir műfaj iránt, annak ellenére, hogy rajzai finoman szólva nem a legszebbek és legkidogozottabbak. Mégis, a fekete kontrasztok használatával, a fakó színeivel, a karikatúraszerű túlzásaival és a kendőzetlen brutalitásával egy nagyon jó atmoszférát képes megteremteni az oldalakon keresztül, miközben végig emlékeztet minket egy a negyvenes években készült Humphrey Bogart filmre. A megjelenő szimbólumokat napestig lehetne sorolni, példaként a legmarkánsabbat és az egyik legismertebbet említeném meg. Bruce édesanyjának gyöngysora a boldog, idilli gyermekkort reprezentálja, ami a szülők meggyilkolása után elszakad, ezáltal minden harmónia szertefoszlik és kezdetét veszi az örök sötétség. Rengeteg változtatás mind külsőben, mind cselekmény szempontjából, a legnagyobbat azonban nem meglepő módon maga a főhős, jelen esetben antihős kapta.

Ez a Batman ugyanis nem a már megszokott, feketébe bújt, igazságos védelmező, a gyávák oltalmazója, hanem egy a módszereiben megkérdőjelezhető, állandóan a múltba révedő figura. A megalkotásához Miller mindössze annyit csinált, hogy megöregítette a karaktert és egy megfáradt, cinikus öregembert kreált a mindenki által szeretett és megértett ,,denevérből”. Szikárságán és keménységén az öregségen kívül a több évnyi tapasztalat csak még inkább rondított.  Ez a sokat látott figura kerül szembe egyfelől a saját démonjaival, másrészt a modern, lezüllött Gotham-mel. A képregény négy fejezetén keresztül (Harvey Dent, Mutánsok, Joker, Superman) következetesen végig van vezetve és ki van dolgozva a jelleme. Régi énje fokozatos visszatérésével együtt változtatnia is kell a korábbi módszerein és felfogásán azért, hogy a bűnözők ellen érvényben fel tudja venni a harcot. Egyszerűen muszáj neki is meghajolnia a fejlődés előtt bizonyos mértékig annak érdekében, hogy túléljen és meg tudjon minél több embert menteni. Tisztában van vele, hogy elszaladt felette az idő, de makacssága révén nem megy el szó (vagy éppen ököl) nélkül amellett a káosz mellett, ami ellepte az egész világot. 

batmanult_1.jpg

Ráadásként közben még a múltat (a szülei halálát) is fel kell dolgoznia magában, hogy örökre pontot tegyen annak a bizonyos mondatnak a végére. Az új Robin felvétele is még egy lökés neki afelé az irányba, hogy képes legyen az új felé nyitni. Emellett Carrie Kelley az új társ szerepében annak ellenére, hogy fiatal és tapasztalatlan, életteliségének, leleményességének és eszének köszönhetően új színt képes vinni az öreg Denevér életébe. Bruce Wayne/Batman a rossz ellen való fellépése során valami erkölcsöt, fényt próbál adni az embereknek és bár célja sokáig reménytelennek tűnik, a képregény utolsó oldalaira mégis el tudja ültetni bennük a jóság csíráját. Hazugság árán ugyan, de mégis egy olyan világot teremt meg, amelyben az igazságnak igenis van helye és érdemes is küzdeni érte.

Ennek a négyrészes minisorozatnak a hatása elképesztő volt. A képregények többé már nem számítottak egyszerű, gyerekeknek szánt füzeteknél (ehhez azért egy Alan Moore is kellett), már egy szélesebb közönség is elismerte, hogy ugyanolyan tartalmakkal és értékekkel is rendelkezhetnek, mint akármelyik más művészeti ág képviselői. A sötét lovag visszatér popkultúrális hatása már abban is érződik, hogy Tim Burton és Christopher Nolan egyaránt sokat merítettek belőle a filmjeik esetén. Zack Synder pedig sikertelenül és felszínesen ugyan, de megpróbálta a benne rejlő tartalmat vászonra álmodni. Végül 2012-ben és 2013-ban két részben, animációs megvalósítás keretei közt feldolgozták Miller erre az időre már klasszikusnak számító történetét, oly módon, hogy az minden rajongót, illetve laikust egyaránt kielégítsen.

batmanvs-batman_1.jpg

A sötét lovag visszatér egy rendkívül hangulatos, szórakoztató, tartalmas, a végtelenségig idézhető, de leginkább lebilincselő alkotás, amellyel annak is érdemes egy próbát tennie, akinek a mai napig előítélete van a képregényekről, nem feltétlen jogtalanul.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://akritizator.blog.hu/api/trackback/id/tr3416043350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2020.08.24. 10:11:24

a képregény nagyon jó, az animáció se rossz, de messze nem olyan erős, mint a képregény.
süti beállítások módosítása