A Brexittől a haláltáborig

2019. október 04. - V Lovegood

Tessék? - kérdezhetik sokan magukban, miközben homlokráncolva nézik a címet. Mégis mi az összefüggés, hogyan jutunk el A pontból B-be? Természetesen ez olyan kérdés, aminek megválaszolásához magát a sorozatot kellene elmesélnem, amely jelen írás tárgyát képezi, így teljesen értelmetlen lenne. A számtalan jövőkép közül az Évek alatt egy olyan lehetséges forgatókönyv elmesélésére hivatott, amit jobb szeretnénk, ha nem rontaná ránk az ajtót az elkövetkezendő években.2_3.jpg

 Folyton azt mondogatom, hogy nincs semmi különleges a családunkban. Végigéltük ezt a korszakot, ez minden. Mint bárki. Mint mindenki. 

A fenti idézet képezi le legjobban az Évek alatt jellegét. Az elkövetkezendő évek globális kihívásait, a technológia rohamos fejlődését és a világpolitika eseményeit a manchesteri Lyons család hétköznapjain és interakcióin keresztül látjuk. A sorozat 2019-ben veszi fel a történelem fonalát, amikor az Egyesült Királyság unióból való kilépése már lezajlott. Itt ismerjük meg a népes család tagjait: a négy testvért, Rosie-t, Dannyt, Stephent és Edithet, a nagymamát, Murielt, Stephen feleségét, Celestet és a gyerekeiket, valamint Danny szerelmét, az Ukrajnából menekült Viktort. A sorozat hozzávetőlegesen 15 évet ölel fel, ami idő alatt az általunk megismert világ folyamatosan változik, míg a végére rá sem lehet ismerni.

Csak, hogy pár dolgot említsek: Trumpot újraválasztják, az oroszok egész Ukrajnát megszállás alá veszik, miközben az Egyesült Királyságot a populizmus réme fenyegeti Vivienne Rook (Emma Thompson) személyében (és egy pillanatra Magyarország is szóba kerül). Mindeközben a digitalizáció és a robotika térhódítása miatt az emberek életvitele is gyökeresen megváltozik. A jelenből úgy tűnhet, a sorozatot készítő Russell T. Davies több ízben nem túl valószínű eseményeket prezentál a sorozatban - ugyanakkor a történelmünk számtalan alkalommal tréfált meg minket, így nem árt efféle eshetőségekkel is szembesülni.

p078jm38.jpg

Az események nagy részével csak a tv-ben találkozni (a híradóból összevágott montázsok a sorozat legizgalmasabb részei közé tartoznak), és csak annyira hangsúlyosak, amennyire a családtagok (vagy en bloc az átlag polgárok) mindennapi életét befolyásolják. Csak, hogy egy példával éljek: napjaink legégetőbb problémája, a klímaváltozás kérdéséről minimális információval szolgál a sorozat, csak utalások szintjén hallani róla, például, hogy banán már nem terem a földön, mert egy vírus kipusztította. Persze a családot igyekeztek úgy összeválogatni, hogy kisebb-nagyobb részben mindenki történetszálának és konfliktusainak meghatározó eleme a következő évtized egyik (lehetséges) problémája, amitől a sorozat nem kifejezetten életszerű. A tv-ben látott orosz-ukrán háborúskodás például Viktor képében kopogtat be Lyonsék ajtaján Danny által, aki történetesen az ukrán menekültek adminisztrációjában segédkezik.

Ugyancsak megjelenik a transzhumanizmus kérdése (vagy problémája?), ami a sorozat legizgalmasabb és talán legrémisztőbb szegmense 2019-ből szemlélve, megnyitván az ember természettől való elszakadásának egy újabb fejezetét (fun fact: a sorozatban szintén megjelenített digiszexualitás már napjainkban is teret hódít Japánban - bizonyos értelmezés szerint a digiszexualitás második hullámát éljük, amikor a technológia a vágyaknak nem eszköze, hanem tárgya). Egyúttal rávilágít, hogy hogyan változott meg az ember ingerküszöbe az utóbbi években: amíg a transzhumanizmus általi önkifejezés még konfliktusforrást jelent, addig a transzneműség már van annyira elfogadott a társadalomban, hogy a sorozat nyíltan ne is foglalkozzon vele, annak ellenére, hogy van ilyen szereplője is a sorozatnak. Az emberi tolerancia mértéke az idő előrehaladtával újabb és újabb kihívások elé lesz állítva - ez egyike annak a kevés konklúziónak, aminek megállapítását a sorozat a nézőre bízta.

vote-viv.jpg

Sajnos a transzhumán-témán kívül az alkotóknak meggyűlt a baja a történetmeséléssel: a dialógusok egy része egész egyszerűen pocsék módon lett megírva, ezek jelentik a sorozat Achillesét. A dialógusoknál még nagyobb problémát jelentenek azok a szájbarágós, okító szándéjkú nagymonológok, amikből rendszerint több is elhangzik egy-egy részben. Többnnyire tényleg elgondolkodtatóak, ugyanakkor teljesen helyzetidegenek és életszerűtlenek a szituációk többségében, mintha a szereplők egy-egy "nagyonodamondós" facebook-posztot olvasnának fel egy szuszra. Néha nem ártott volna hagyni, hogy a szereplők helyett a képek meséljenek, és helyettük a nézől vonjanak le következtetéseket, miután szinte hallani lehetett, ahogy Russell T. Davies beszél a szereplői szájával. A beleélhetőséget az sem könnyíti meg, hogy a sorozat több, mint tíz éves időtartama alatt a szereplők alig öregednek valamit. 

A Lyons-család kálváriájának közepette folyamatosan nyomon követhetjük Viv Rook politikai karrierjének felemelkedését is, főleg tv-s szereplésein keresztül, fizikai valójában keveset szerepel a sorozatban. Egyéb érintett témákkal ellentétben a populizmus előretörése már jócskán a 2010-es évek problémája (csak zárójelben: Hszi Csinpingnek már jelenleg is jogában áll élete végéig vezetnie Kínát). Viv Rook karakterét is elitellenessége és demagógiája határozza meg - pont úgy, mint számos másik országban is. Emma Thompsonnak ez a szerep pedig jutalomjáték - szokásához híven zseniális, és izgalmas őt egy ilyen negatív szerepben látni tündökölni. Az ő történetének vége külön tanulsággal is szolgál, azonban mi ezt Kelet-Európában már jól ismerjük. 

Az Évek alatt igyekszik minél eseményt, következményt, konfliktust, innovációt és találmányt a történetbe csempészni, a Toy Story: feltámadáson keresztül a műgesztenyéig, emiatt kissé túlzsúfolt is a sorozat, nem minden újdonság kapcsolódik szervesen a történet szövetéhez, hanem olykor csak a hűha-faktor fokozására szolgál. Mindazonáltal rengeteg olyan témával foglalkozik, a bankrendszer összeomlásától, az eltűnő foglalkozásokon keresztül (többek között könyvelők se lesznek) a migrációs válságig, amik külön-külön is érdekesek lennének, az események láncolata pedig egy még technokratább, fullasztó atmoszférájú jövőbe vezet. Bár ki tudja, a 2000-es évek embere mit gondolna a mai világunkról egy időutazás után? És mi mit gondolunk majd 2030-ról, ha eljutunk odáig?

Az Évek alatt első évadja megtalálható az HBO GO kínálatában.

A bejegyzés trackback címe:

https://akritizator.blog.hu/api/trackback/id/tr9315182032

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása