Joanna Hogg 2019-es filmje, a Szuvenír egy sok kérdést felvető, különleges látásmódú, igazi szerzői film. Hogg részben a saját tapasztalatai alapján írta meg Julie, a filmrendezőnek készülő fiatal lány történetét. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindenki a művészet csúcsának fogja tartani (nem is kell), de aki a sok hollywood-i tömegfilm után akar látni valami egészen mást, az nyugodtan tehet egy próbát a Szuvenírrel.

Julie álma, hogy elkészíthessen egy filmet egy Sunderland-i fiúról és anyjáról. Miközben az ehhez szükséges tanulmányait végzi, találkozik egy Anthony nevű férfival, akivel nem sokkal később össze is költöznek. A film Julie életét követi nyomon ebben a különösen mozgalmas időszakban, amikor mindenki igyekszik neki megmondani, hogyan készítse el filmjét. A lány érezhetően nem bízik magában, a sok tanács is inkább csak elbizonytalanítja, de Anthony igyekszik bátorítani művészi ambícióiban. 

Hogg alkotása rengeteg érdekes kérdést vet fel a filmkészítéssel kapcsolatban. Hogyan befolyásol egy alkotót saját élete? Milyen mértékben szabad egy művésznek engednie, hogy saját élményei és érzései az alkotása részévé váljanak? Van-e a filmkészítésnek egy tanulható, általános módszere; vagy csak annyit tehetünk hogy elkezdjük, és majd rátalálunk a nekünk való módszerre? Milyen a mai film helyzete? Mind-mind izgalmas kérdések, amikkel kapcsolatban sok érv elhangzik, de a film nem próbál igazságot tenni.

A filmezés mellett a másik fontos szál Anthony és Julie kapcsolatának fejlődése. Hamar kiderül, hogy Anthony drogfüggő, aminek sajnos kettejük viszonyára is meglesz a negatív hatása. Nyomon követhetjük, hogyan próbálja Julie kezelni ezt a helyzetet, hogyan próbál segíteni párjának, és hogyan változik át a kezdetben jól induló kapcsolat egy furcsa, destruktív viszonnyá. 

A fent leírt kapcsolat érzelmi sokszínűségét remekül átadja Honor Swinton Byrne. Az ő alakítása adja a film gerincét, és hitelesen mutatja meg, hogyan válik Julie érettebb, magabiztosabb nővé. Julie édesanyját Swinton Byrne való életbeli édesanyja és a rendező jó barátnője, Tilda Swinton játssza. Sajnos az az érzésem, hogy Tilda Swinton karaktere kevés szerepet kap ahhoz, hogy a színésznő egyébként óriási tehetsége igazán meg tudjon mutatkozni. Az Anthony-t alakító Tom Burke-el a problémám pont ellentétes: sajnos nem nyújt annyira jó alakítást, mint amit a szerepe helyenként követelne. Így például nehéz azt átérezni, hogyan tudta egy ilyen, nem különösebben karizmatikus férfi elvarázsolni Julie-t.

A másik nagyobb baj a filmmel, hogy sok dologról szól, ennek ellenére igazán érdekes következtetést szinte semmilyen témával kapcsolatban nem von le. Persze ez valószínűleg szándékos, Hogg filmje elég tudatosan elkészített alkotás, ami talán azért nem mond többet, mert nem is szeretne, nem érzi feladatának azt, hogy választ adjon a felvetett kérdésekre. Ennek ellenére is úgy érzem, egy kicsit markánsabb mondanivaló a film javára vált volna.

A fenti hibákkal együtt is azt mondom, a nem szokványos, kicsit lassú, de érdekes és jó értelemben művészi filmekre fogékony nézők szeretni fogják a Szuvenírt. Honor Swinton Byrne karrierjét pedig érdemes lesz követni a továbbiakban is.

A filmet a 16. Cinefest Nemzetközi Filmfesztivál keretében láttuk.