A Silicon Valley befejezte a negyedik etapját, és már a zsebünkben tudhatjuk a következő évadot is a közönség és a kritikusok által is elismert vígjáték sorozatnak. A kérdés persze adott, hogy melyik évad hozza majd el a jól ismert vízválasztót, ahol a sorozatok zseniálisból átmennek középszerbe. És vajon elérte ezt a startup világ idiótáiról szóló mese? Aki spoilerek nélkül meredne a kérdésre, annak ajánlom az utolsó bekezdést.
A Pied Piper vesszőfutása talán az idei évben érte el a legzűrzavarosabb időszakát. Tagokat vesztett, befektetőket nyert. Befektetőket vesztett, tagokat nyert. Az évad fő vonulata az volt, hogy Richard kitalálja a dolgok internetét (nem-nem, bocsánat, az egy létező dolog). Vagyis Richard rájön, hogy milyen nagyszerű lenne egy teljesen új, totálisan független internet, mely ott futna a zsebünkben. Elvégre manapság mindenki egy mini számítógépet cipel magával, amerre megy. Ez az alapötlet új pozícióba helyezi a céget, pontosabban Richard új cégét, ami aztán a régi lesz, mert mi más lenne ehhez jó, mint az eredetileg megálmodott tökéletes algoritmus. A Silicon Valley egyik nagyszerű jellemvonása, hogy észrevétlenül magyaráz el dolgokat, a technikailag analfabétáknak is, hogy aztán mindenki nyomon tudja követni a történéseket. Mindezek mellett úgy építik fel a sztori különböző elemeit, hogy azok szervesen kapcsolódjanak egymásba: egyikből következik a másik. Mindezek mellett csoda, hogy ez a ragasztószalaggal összetákolt banda életben tud tartani egy céget, hisz még a saját cipőfűzőjüket sem tudják bekötni, persze a Pied Piper létezése nagyjából mindig egy hajszálon múlik.
Ahogy azt az előző cikkben is leírtam, engem Thomas Middleditch-től kiráz a hideg, mégis zseniálisan tudja hozni a szociálisan rezignált IT szakembert. Ehhez az kellett, hogy nagyon jó karaktert írjanak neki, amit a készítők csont nélkül teljesítettek is. Ami viszont baromi élvezetessé teszi a műsort, és nem mellesleg működőképessé, az a többi szereplő, akik legalább annyira jól el vannak találva. Idén nagyjából nem is volt más szerepe Richardnak, mint az, hogy csak látszólag birtokolja a karaktere a fő szálat, de inkább csak sodródott az árral, miközben az esetek többségében alájátszotta a poénokat a többi elmebetegnek. Dinesh elmebeteg sodródása a hacker csajszival röhögőrohamokat produkált nálam, persze Gilfoyle nélkül ez se működött volna. Mondjuk a karakterük dinamikája mindig az, hogy amikor Dinesh eléri az önelégültség magas fokát, Gilfoyle kibillenti onnan, és meg is van a komédia. Viszont idén egy másik páros maxolta ki a komédiát Erlich és Jian Yang személyében. Két nagyobb elmebeteget keresve sem lehet találni. Ezért is óriási csalódás, hogy T.J. Miller elhagyja a sorozatot, és nem tér vissza az ötödik menetre. Jó, ez érthető, hiszen még a saját műsora is fut, meg a mozis karrierje is beindulni látszik, de mesteri szereplője volt a sorozatnak. Ami ettől is nagyobb baj, hogy Jian Yang innentől kezdve kicsit okafogyottá válik majd, pedig a sorozat esszenciája az elmebeteg mellékszereplők hada. Russ Hanneman rövid megjelenései a történetben az évad egyik legnagyobb poénjait adták, de az is mindig fergeteges, mikor Richard megjelenik az orvosánál. Big Head is megkapta a szokásos mini sztoriszálát, ami idén is fergetegesre sikerült. A szerencsétlen úgy lett kőgazdag, majd egyetemi előadó, hogy mindvégig fogalma sem volt, mi történik vele. A másik két nagy szereplő idén a Matt Ross és Stephen Tobolowsky által alakított Gavin Belson és Jack Barker volt. A két elmebeteg cégvezető jóval nagyobb reflektorfényt kapott, ami egyáltalán nem volt baj, lévén most nemcsak a csapatdinamikát növelték, hanem önállóan is megállták a helyüket. Meg is ijedtem picit, mikor egy időre eltűnt Matt Ross, azt hittem kiírják a karaktert.
Kicsit érdekes, hogy az évad végére kialakítottak egy majdnem olyan szituációt, mint amiből indultunk. Persze a következő évadban meg kell birkózni egy nagyon erős karakter hiányával, akire majdnem minden poént rá lehetett építeni. Én szeretném, ha Jack Barker karaktere is visszatérne majd valamilyen formában, mert az évad végére nagyon megtalálta azt a szituációt, amiben igazán jó poénokat tudtak vele szállítani a készítők. Ugyanezt remélem Jian Yangtől is, bár kétlem, hogy ő Erlich nélkül is működőképes lesz.
Azt kell mondjam, hogy a Silicon Valley sosem volt ilyen jó formában, vagy ha volt is, akkor simán tartja a szintet. Elképesztő gagek voltak minden részben, és a színészek is a csúcsformájukat hozták. Én tényleg nem tudom, hogy akik ezt nem nézik, mi a jó istent bámulnak naphosszat. Aki attól fél, hogy esik a szint, az megnyugodhat, mert még mindig az egyik legjobb jelenlegi sorozat.
A Szilícium-völgy eddigi évadjai megtekinthetőek a HBO GO kínálatában.
