Bourne to be Wild

Jason Bourne

2016. július 28. - Gueth Ádám (Filmnomád)

Jason Bourne, az amnéziában szenvedő egykori titkosügynök 2002-ben indult lövöldözésekkel, autósüldözésekkel és verekedésekkel tarkított világhódító turnéjára. A Bourne Identity (Bourne rejtély) az azonos című regény sikerén felbuzdulva Paul Greengrass rendező dirigálásával további két remek folytatás és egy kevésbé sikeres spin-off rész is született, ez utóbbit a széria forgatókönyvírója, Tony Gilroy követte el. Az 5. Bourne-filmhez Greengrass visszatért a direktori székbe, hogy a szűkszavú főhős múltjának újabb titkait fedje fel, újabb leckét adva ezzel a CIA-nak. De vajon képes-e megújulni az egyre inkább korosodó Matt Damon, Mr Greengrass és a Bourne-széria?

jason-bourne-2016-movie-poster.jpg

Régi recept
David Webb, alias Jason Bourne még mindig a CIA elől bujkál. Saját múltjával már tisztában van, ám édesapjával  és a céggel kapcsolatban újabb sötét titkok kerülnek napvilágra, melyek alaposan megbolygatják a világ érzékeny hatalmi egyensúlyát. Minden pozitívuma ellenére a Jason Bourne történetébe körülbelül annyi eredetiség szorult, mint a címadásba. Mintha bizonyos dolgokat egyszerűen nem lehetne kihagyni a Bourne-feeling kedvéért. Ilyen a kötelező autós-üldözés, a telefonokon és rádió-adóvevőkön adott utasítás és az azokon szervezett titkos találkozók, Bourne múltját felfedő flashbackek, a remegő kamerás szanaszéjjel vágott verekedős jelenetek, valamint a vége főcím is. Sajnos pont azok az elemek, amely igazán meghatározzák a széria stílusát, be is korlátozzák a megújulás lehetőségét. Ráadásul a Jason Bourne sokszor az előző Bourne-filmek (leginkább a Bourne supremacy) történeti elemeit ismétli. Greengrass tehát belefeledkezett abba, hogy igazi Bourne-mozit készítsen, mintha túlzottan is csínján bánna az újdonságokkal. Ehhez talán a Bourne spin-off  (Bourne Legacy) sikertelensége is hozzájárult, mely pont a túlzott újszerűségbe bukott bele. Így hát Bourne még sokszor mindig maga az egyszemélyes hadsereg, keveset beszél (Matt Damon 25 mondatot ejt ki a száján, ez a szám megegyezik a szerepért kapott milliókkal), karaktere sótlan. Greengrass azért próbál némi aktualitást belecsempészni, mint a görög-albán határon migránsok (vagy legalábbis gyanúsan úgy kinéző alakok) előtt bokszoló Bourne, az athéni tüntetések, az internetes közösségi hálók beemelése, Edward Snowden emlegetéséről nem is beszélve.

jason-bourne-2016-e1461252181808.jpg

Nagyágyúk
A film előbb felsorolt hátrányai talán a legnagyobb előnyei is. Egyszerűen még mindig árasztja azt a jól bevált kemény stílust magából, lendületessége végig magával ragad és garantáltan nem ereszt el. Az autós jelenetek még mindig észveszejtően gigalátványosak, a verekedésekből csak úgy árad a zsigeri erőszak és keménység (még ha sokszor alig látunk is valamit ezekből a kamerarángatás és a vágás miatt). Ráadásul a régebbi epizódok hangeffektjeivel szemben (melyek néha a Bud Spencer-filmeket idézték számomra) a Jason Bourne küzdőszekvenciáiban tényleg profi hangok szólalnak meg. A cselekmény bár nem olyan fordulatos, mint a véleményem szerint a széria legjobb filmje, az Ultimátum esetében, de a befejezés azért tartogat egy jó kis odaszúrós meglepetést, ami nyitva hagyja a kaput egy 6. epizód előtt.


A legnagyobb ütőkártya azonban nem más, mint a remekül szabott színészi gárda. Tommy Lee Jones, mint mindig, most is parádés, karakteres arcának ridegsége remekül illik az általa megformált főnök személyéhez. Hasonló a helyzet Alicia Vikanderrel, aki szintén jól hozza a rideg, számító, de nagyon észszerűen gondolkozó hölgyet. Vincent Cassel telitalálat a cselekmény egyik fő antagonistájának megformálásra, Matt Damon pedig...nos, ő tényleg Jason Bourne.

jason-bourne-8-alicia-vikander-and-matt-damon.jpg

Szintén dicséretre méltó, ahogy Greengrass igyekszik a híradásokból megismert képsorokat és témákat háttérül használni. Az anarchista tüntetés miatt lángoló Athén szívében zajló üldözés így teljesen átélhető, de helyenként talán kissé hatásvadász...bár talán ezt pont ennek a szériának értelmetlen felvetni. A filmben bemutatott közösségi háló pedig nem kis reflektálás EGY BIZONYOS valóban létező oldalra is....(mivel a Kritizátor a titkosszolgálatoktól nyeri a működéséhez szükséges anyagi forrást, így az oldal nevét nem írhatjuk le).


A Jason Bourne egyébként szerintem nagyon okosan teljesen mellőzi a már említett 4. részt, bár talán egy ilyen ötvözésben is lehetett volna potenciál.

jason-bourne-2016-movie-wallpaper-03-1024x768.jpg

Összefoglaló jelentés
Nem egy világmegváltó alkotás, de remekül hozza az eddigi Bourne epizódok színvonalát, sajnos azok hibái is egyre jobban kezdenek kirajzolódni. Egy esetleges 6. rész sikerében már erősen kételkedem, talán ez a sztori ennyit bír és nem többet. Aki viszont szereti a memóriazavarral küzdő világverő szuperügynök kalandjait, annak csak ajánlani tudom a legújabb filmet. Aki pedig nem látta az előző epizódokat, az mindenképpen pótolja a mulasztást, mert ez a film erősen épít az előzményekre (a 4. rész szkippelhető), majd üljön be a haverokkal egy jó kis akciódömpingre. A moziból kifele jövet pedig ismét felcsendül a jól ismert dal, melynek zenéje, hangulata és szövege is teljesen illeszkedik a renitens hős jelleméhez és sorsához.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://akritizator.blog.hu/api/trackback/id/tr428917850

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

dunántúli gyerek 2016.07.30. 10:12:30

Majd a netről, nem ér meg egy mátyásost..
süti beállítások módosítása