Frankenstein ziccere

Victor Frankenstein kritika

2016. április 18. - J103Baronski

Mi értelme bemutatni ezt a filmet? - jöhet a kérdés így jó pár hónappal a megjelenés után. Nos, erre más okom nincs, minthogy egyszerűen megfogott a film. Emellett kihangsúlyoznám, hogy a film nem jó, távol áll tőle, de túl sok jó ötlet van benne, hogy rossznak nevezzem. Igazából megdöbbentő volt nézni, ahogy felmutatnak egy sornyi jó gondolatot és ezekkel nem képesek mit kezdeni. Mielőtt azonban rögtön a bemutató végére szaladnék, vegyük is át, miről szól a történet, és alapvetően mit kínál a Victor Frankenstein.

01_8.jpg

A történetet gondolom már ismerős: címszereplőnk (James McAvoy) célja, hogy életet teremtsen halott testből, mindenféle morális és/vagy erkölcsi gát nélkül. Igor (Daniel Radcliffe) a cirkuszban tengeti az életét, és mágikus módon pár elolvasással betanul egy anatómiakönyvet, amivel olyasmit produkál, ami rögtön megfogja Frankenstein fantáziáját, aki megszökteti, bevezetve őt egy új életbe. Innentől kezdődik meg a kísérletezés valódi része, egy felesleges romantikus szál és egy közepesen megírt buddy movie-szerűség.

Az eddig leírtak alapján is lejöhet, hogy közepesnek találtam a filmet, de ez abszolút nem egy rossz dolog. Abban az értelemben csalódás persze, hogy mi lehetett volna ebből, de a próbálkozást is érdemes értékelni. Van itt szó az élet és halál viszonyáról, a nyomozói szál bevonásával vallás és tudomány szembenállásáról, szeretteink halálból való visszatéréséről, családi drámáról (Victor testvérével és apjával való kapcsolata), egy új életbe való beilleszkedésről, stb. és mind csúnyán esnek hanyatt a film tempója miatt. Minden témába belekezdünk, és általában annyiban is hagyjuk azokat.

04_6.jpg

A színészek nem rosszak, a castingosok igazán kitettek magukért. James McAvoy és Daniel Radcliffe kitűnő választásnak bizonyultak, és a mellékszerepekben is olyan arcokat találunk, mint a Trónok harca Tywin Lannisterét, Charles Dance-t (Frankenstein apja), és a Sherlock Moriartyját, Andrew Scottot (a vallásos nyomozó - szomorú, de ez az egyetlen tulajdonsága). De egy ilyen forgatókönyvet ők sem képesek teljesen megmenteni. Kapkodó megoldások jellemzik a filmet, itt-ott igen összecsapott megoldásokkal és karakterábrázolásokkal. Mégis, mikor vége lett, úgy álltam fel a film elől: nem volt ez rossz, de ha egy jobb rendező és író kapja, és rászánják az időt, akkor akár egy nagyon jó filmet is kaphattunk volna, ami kicsit mélyebben mutatja be a történetet.

03_8.jpg

De ezen rágódni már késő, úgyhogy értékeljünk: milyen a film a "mi lenne, ha" nélkül. A Victor Frankenstein egy okés alakításokkal tűzdelt, jó ötleteket felvonultató gyengén kivitelezett film, felemás látvánnyal. A negatívumokat annyira pont egyensúlyozzák a pozitívumok, hogy kapunk egy korrekt, közepes filmet, ami egy délutáni filmezés során bőven leköthet minket. Esetleg több nézőt elgondolkoztathatnak a látottak, mi is lehetett volna ez a sztori egy jobb stábbal. Köszönjük a próbálkozást, legközelebb reméljük értő kezekbe kerül egy hasonló történet.

A bejegyzés trackback címe:

https://akritizator.blog.hu/api/trackback/id/tr488638346

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.