Sin City 2 - Ölni tudnál érte? Kizárt!

2014. szeptember 09. - Ik4r0s

Belém csókol és megszívja ajkam a cigarettavég… Ez az egyetlen szeretőm, ami sose hagyott cserben. Árulás és füst kevereg köröttem, megszoktam már. Részem lényege már a Város,a Városé pedig az árulás… De  ez csak egy újabb unalmas éjszaka.  Felhívom főnököm, és találkozót kérek tőle…Közben a másik kezemmel betárazom pisztolyom… 

A tovább mögött folytatódik vendégírónk, Kocsis Marcell cikke. 

Elkésett tökönrúgás

Mindenek előtt hadd szögezzem le, hogy nagy rajongója vagyok a Sin City első részének és nem fért a fejembe, miért kellett 9 évet várni a folytatással? És az sem, hogy egyáltalán miért kell neki folytatás?
A két kérdésem közti ellentmondás könnyen feloldható. Egyrészről egy ilyen sikeres, kultuszteremtő és formabontó filmnél sokak természetes elvárása a folytatás, másrészt az első rész olyan volt, mint egy hatásos (jó értelemben vett!) tökönrúgás: célba talált és ilyenkor nem kell megismételni -szerintem. Robert Rodriguez és Frank Miller (aki, mint tudjuk, az eredeti képregényt jegyzi) azonban újra összeállt, hogy megénekeljék a Bűn Városának többi, kimaradt történetét is. Lássuk, hogy ment!


Jó újra itt

A filmet körüllengi az egészséges nosztalgia. A rajongóknak nagy élmény újra a szokott-kopott bőrkabátjában feszítő Marvot (Mickey Rourke) ,az átsuhanó Hartigant (Bruce Willis), a gyűlölni való Roark szenátort (Powers Boothe, és ő általában érdemtelenül kevés figyelmet kap, pedig-pedig egy „jó” főgonosz nélkül nem jutnánk messzire) és a többieket: Nancyt, Óvárost, a kurvákat, felborult patkányjárta kukákat, verőlegényeket, kocsmákat... Az újjak is hozzák az elvárt szintet. A jó öreg Christopher Lloyd, mint őrült tudós… Joseph Gordon-Levitt, mint tehetséges kártyás, újra bebizonyítja, hogy már nem a feltörekvő fiatal színészekhez tartozik, hanem már a VIP-szektorban foglal helyet, Eva Green pedig buja és igéző, mint mindig ráadásul ördögien gonosz. A szereplőgárdát teljesen felsorolni és méltóképpen méltatni alig lehet, e kritika nem is vállalkozik rá, mások már megtették, de annyi elmondható, hogy kifogástalan a színészi munka, ezzel nincs gond, sőt! Minden fő és mellékszereplő tudja mi a dolga, épp megfelelő adagokban érkeznek: ez viszi előre a filmet, a történet sajnos kevésbé domborodik ki.

Bevált recept, mégsem vált be

Sok és izgalmas szex, vér, kreatív, már-már érzéki brutalitás, laza, emlékezetes kiszólások, és jó zene, elmés történetvezetés: ez tette (a fent említett színészi teljesítmény mellett) felejthetetlené az első részt és állította a noir stílust a megérdemelt helyére. Művészien ábrázolta a vadállai erőszakot, és ezzel a művészet részévé tette. Nos, a folyatás is ezzel operál, de valami hiányzik. Unalmas lett. A moziban ülve azt vettem észre, hogy lanyhul a figyelmem és csak arra várok, hogy legyünk rajta túl. Természetesen nem azért, mert rossz lenne a film. Stílusgyakorlatnak kiváló és hosszasan taglaltam már fentebb az erényeit. De mégsem tetszett. Egyszerűen többet-jobbat vártam, és egy elkésett utánérzést kaptam. Látszólag minden változó és hozzávaló stimmel, mégsem áll össze a kellő hatás, nem szegez a székbe, nem ismételi meg az első bravúrt, elmarad a tökönrúgás. A történetek kevésbé érdekfeszítők, és sokkal több figyelem kell nyomon követésükre és ez a befogadás kárára megy. Az idősíkok és karakterek közötti ugrálás itt már nem egzotikus érdekesség, hanem túlzásba vitt zavaró tényező. Vannak következetlenségek is: személyes kedvencem Dwight McCarthy karaktere kiváló példa erre. Színészcsere történt, hisz a karakter arca is más az első történethez képest, de ez jellemcserével is járt: mintha egy másik személyről lenne szó, és ez lássuk be, nagy céltévesztés. De ez csak egy kiragadott példa.

A film összességében bőven nézhető, sőt egész jó film, de mégis csak középszerű. Aki nem látta az első részt, ne próbálkozzon vele, hanem pótolja a súlyos mulasztását! Sipirc, filmet nézni! Aki látta, az azt hiszem érteni fogja miről beszéltem. Szétnézve a kritikák terén, az interneten, a többség ezekre a megállapításokra jutott. Mindenesetre nézzétek meg a filmet.

A bejegyzés trackback címe:

https://akritizator.blog.hu/api/trackback/id/tr846680529

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2020.06.04. 12:01:57

az első film hatalmas kedvenc volt 2005ben, moziban kétszer láttam, de ez a folytatás kimaradt valamiért eddig.
.
még mindig frank miller az alap, mégis hiányzik valami. A technika is az első rész technikája (lehet ez a kevés mostanra).
Hogy Clive nem tért vissza az hiba, ahogy szomorú, hogy MCD se.
Ava lord egy hatalmas misscast. Egyszerűen Eva Green nem olyan akiért "ölni tudnál" (nem, nem tudnék most jó színésznőt mondani a szerepre hirtelen, jessica alba, meg rosario dawson már szerepel, és elvileg ava lord jobb nő, mint ők).
Just Another Saturday Night egyazegyben a képregény, ezzel nem is volt baj.
A The Long Bad Night történet is, színészei is gyengék.
Nancy's Last Dance egy tökéletesen fölösleges folytatása, zárása a yellow bastardnak.
süti beállítások módosítása