Immáron 4. éve, hogy úgy döntöttünk egy liveblog formájában közvetítjük az idei Oscar gálát. Óriási öröm, hogy ezúttal is van magyar vonatkozása, hiszen egy ország izgul Enyedi Ildikó fantasztikus szerelmi történetéért, amiről már itt is írtunk. Nagyjából vannak sejtéseink, hogy hogyan fognak alakulni a helyezések, de a múlt évi baki után már nem merünk messzemenő jóslatokba bocsátkozni. Egy dologban azonban mégis biztos vagyok, hogy a Coco nyeri a legjobb animációs filmért járó szobrocskát. A víz érintése és a Három óriásplakát Ebbing határában fog nagyon komolyan egymásnak feszülni. Előbbi a tabukat döntögető témája és del Toro film iránti vonzalma miatt, utóbbi pedig szomorú aktualitása miatt. Szurkoljatok velünk a magyar jelöltnek, és bízzunk abban, hogy az Oscar nekünk kedvez és a magyaroknak a 90. gála nem fog másról szólni, mint testről és lélekről. Hajnali 2-3 között várunk titeket! 

Sokatmondó előhangot és végül megosztó visszhangot kapott Francis Lawrence új filmje, amiben végre a nagy Jennifer Lawrence-vetkőzés is megtörténik. A színésznő munkásságát bemutató sorozatunk ezennel el is ért a csúcspontjára. Figyelem! A kritika spoilereket tartalmaz, így ha még nem láttad a filmet, jól gondold át, hogy elolvasod-e. 

Írásunk első része J-Law sikerhez, elismertséghez vezető útját, csillogását mutatta meg, bár az éber olvasók az utalások szintjén felfedezhették, hogy az éremnek minimum két oldala van. Most árnyaljuk a képet, bemutatjuk a világsztár földhöz közelibb, szerethető oldalát, esendőségét (is), és megpróbáljuk a titok néhány rétegét felfejteni.

Az irodalomnak és a filmnek vannak bizonyos toposzai, amelyekről – ha írni vagy forgatni akarunk – mindig felmerül a kérdés: miként tudnánk újat mondani egy olyan történetben, amelyet előttünk már legalább százszor elmeséltek? Greta Gerwig első filmjében erre tesz kísérletet; sikeresen, de anélkül, hogy megadná a kérdésre az egyértelmű és örök érvényű választ.

A kommunizmus világszerte 100 millió ember halálát követelte, noha a földi paradicsom víziójával kecsegtette híveit. Mégis mai napig keveset tudunk ezekről a bűnökről, ráadásul legtöbb esetben a tettesek sem nyerték el méltó büntetésüket.  Nagy felelősség hárul tehát a témával foglalkozó történészekre és filmesekre, hisz a hiteles ábrázolás bár felkorbácsolhatja az érzelmeket, mégis az őszinte szembenézés tehet leginkább rendet a fejekben.
Szász Attila filmje pedig pontosan erre vállalkozik.

A film még korlátozott ideig szabadon megtekinthető a mediaklikk.hu-n.

A hatvanas években Elisa Esposito takarítónőként dolgozik egy titkos kutató bázison. A néma takarítónő egyetlen barátja a szomszéd művész, Giles és a munkatársnője, Zelda. Egy napon Elisa felfedezi, hogy a munkahelyén egy furcsa, emberszabású vízi lényen kísérletezek és legyőzhetetlen kíváncsiság ébred benne a teremtmény után. Ez az érdeklődés később szoros érzelmekké alakul át, de a kettejük között szövődő románc felett ott lebeg Damoklész kardja, az intézmény biztonságáért felelős Richard Strickland személyében.

Hollywood legfelkapottabb és a jelenkor egyik legtehetségesebb fiatal színésznője. A bulvárlapok firkászait és a filmvilágot értő szemmel vizslatókat egyaránt foglalkoztatja. Megejtően emberi minden filmeken kívüli megnyilatkozása, miközben tagadhatatlan, hogy a vörös szőnyegre termett. Cél- és öntudatos, miközben élete első igazán nagy sikerét ünnepelve sztárok százai és nézők milliói előtt elhasal. A fél világ szerelmes belé, miközben egy teljesen hétköznapi huszonéves benyomását kelti, és akkor még nem is beszéltünk keresetlen, lefegyverzően természetes színészi játékáról. Nézzünk kicsit a fenti ellentmondások mögé!

Napjainkban egyre kevesebb tripla A-s FPS játékról mondható az el, hogy ahelyett, hogy 1-2 évente kidobjanak neki egy folytatást, inkább a játék finomításával és bővítésével foglalkozzanak. A kevés példa közé sorolható a most már több, mint két éves Rainbow Six Siege, ami a nehézkes indulása óta az egyik legstabilabban népszerűsödő és fejlődő játékká nőtte ki magát. Hamarosan jönnek a harmadik év frissítései, és a temérdeknyi ígérettel a markunkban nézzük meg, mi alkotja a játék velejét.

Látványos tűzpárbajok, feszült űrhajós üldözések, sci-fi és western különleges keveréke: sokunkat leginkább ezek ragadták meg, amikor fiatalkorunkban láttuk a Cowboy Bebopot. Azonban felnőtt fejjel újranézve teljesen más megvilágításba kerül a sorozat, és csak akkor érti meg az ember, hogy jelen írás tárgya miért is lett kultuszmű, és hogyan válhatott minden idők egyik legnagyobb hatású animéjévé.

Az idealisztikus elképzelésekben két személy között zajlik a szerelem, külvilág vagy körülmények nélkül. A szerepek minimálisak, egyaránt szeretett és szerető mindkét fél, és ha eléggé erős ez az érzés, akkor végül megvalósul a kapcsolat. Problémák persze mindig lehetnek és vannak is, de ha egy átlagos romcom B-filmet nézünk, a végeredmény az emóciók kiteljesedése, a viszony létrejötte lesz. Ennek viszont semmi életszaga nincs. A szerelem – bár legsematikusabb tekintetben kétoldalú – rettentő meghatározó kontextussal rendelkezik, a két fél családján, identitásán, gondolkodásán, kultúráján, vallásán túl kevésbé monumentális tényezőkig. A Rögtönzött szerelem, avagy a The Big Sick ezeknek a külső elemeknek a története.