A képzeletbeli Hitler harca a kitalált zsidó démon ellen

Jojo Nyuszi - kritika

2020. január 22. - Johnnykiwi42

Taika Waititi neve a legtöbb filmrajongó szemében egyet jelent az egyedi hangvételű, színvonalas szórakoztatással. Ha pedig olyan rendhagyó témát talál, mint a képzeletbeli barátjának Hitlert választó kisfiú története, ráadásul Scarlett Johansson és Sam Rockwell is részt vesz a megvalósításban, abból könnyen születhet egy egészen elképesztő alkotás.

jojo.jpg

Jojo rendes náci kisfiúként éli hétköznapjait. Elhivatottan vesz részt a különböző hadgyakorlatokon, esténként pdig önfeledten égeti a könyveket a többiekkel, elalvás előtt pedig a gondolatolvasó zsidókról értekezik legjobb barátjával. A háború közepette viszont egyre több nehézséggel kell szembenéznie, különös tekintettel arra, hogy egy napon saját házában találkozik egy számára rettenetes zsidó lánnyal.

Talán a felvezetőből is kitűnik, hogy a film olykor a komolyan vehetőség határán mozog, néhány jelenettel túl is lép azon. Ez persze nagyon jól áll neki, a nácizmus ostobaságainak kifigurázása, a karakterek megszállottságának bemutatása remekül működik. A nácik második világháborúban mutatott háborús fanatizmusa egy olyan téma, ami sok karikírozni való elemet tartogat egy olyan jó humorú alkotónak, mint Waititi.

jojo4.jpg

Nem meglepő módon ezt az alapfelállást, hogy valaki a nácikkal és Hitlerrel akar szórakoztatni, sokan találják kissé ízléstelennek. Azonban szerintem sok traumának, így a háborús rémtettekkel való szembenézésnek is fontos része lehet az, hogy tudjunk kicsit görbe tükröt tartani a megtörtént borzalmak elé, és aminek lehet, annak lássuk meg a gonosz maszk mögé rejtett nevetséges arcát is. Waititi szerencsére jól érzékeli, milyen arányban kell drámai és vígjátéki elemekből úgy összegyúrnia a filmjét, hogy egyedi látásmódja még érvényesüljön, de saját témája iránt ne legyen érzéketlen.

Ha egy szóval kellene jellemezni a filmet, talán az "érzelmes" kifejezést választanám. Kicsit kevesebb a viccelődés és a humoros elem, mint amire az előzetes alapján számítani lehetett, néhol már-már túlzottan érzelmes is, de ez így van jól. A Jojo ugyanis elsősorban nem egy vígjáték, hanem egy nehéz sorsú kisfiú felnövésének története a háborúban. A háttérben pedig még csak nem is elsősorban a náci rezsim ellen szól, hanem az ostoba, megalapozatlan, előítéletes gyűlölet tarthatatlanságára mutat rá.

jojo2.jpg

A poénkodás mellett a drámai szál eljátszásában is jeleskedik a színészgárda. Jojo anyukájának szerepében Scarlett Johansson mindenkinek reményt adó, gondoskodó, életteli lázadó karakterével színesíti a filmet, Sam Rockwell is színészi képességei legjavát nyújtja. Kisebb szerepekben találkozhatunk Rebel Wilson és Alfie Allen jól eltalált figuráival is. A mellékszereplők közül mégis egyértelműen kiemelkedik Stephen Merchant a Gestapo kapitányának szerepében, akinek minden rövid jelenete aranyat ér.

A legnagyobb dicséret viszont egyértelműen a Jojo-t alakító Roman Griffin Davis színészi munkáját illeti. Sokszor nevetünk az őszinte gyermeki naivitással előadott teljes ostobaságain. De ha a jelenet azt kívánja meg, érzékenyen jeleníti meg a gyászt és a bizonytalanságot is. Jojo útja a bizonytalan, rengeteg szörnyűséget átélt náci kisfiúból a háború után új életet kezdeni tudó, kicsit felnőttebb életig végig hiteles, érdekes és átélhető. Ez pedig nem kis teljesítmény.

jojo3.jpg

A Jojo Nyuszi nem "csak" egy nácikról szóló vígjáték, az összképet tekintve több ennél. Egy történet arról, hogyan tudjuk hátrahagyni előítéleteinket, és minden borzalom ellenére hogyan tudjuk megtalálni azokat a dolgokat, amik nem elválasztanak másoktól, hanem összekötnek velük.

A bejegyzés trackback címe:

https://akritizator.blog.hu/api/trackback/id/tr215420832

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Örömhernyó 2020.01.23. 09:51:58

Kurzusfilmnek tűnik a poszt alapján.
Minden fehér európai szégyellje magát és fogadjon be egy migránst a házába. Szomáliait lehetőleg. Most erőszakolt meg egy ilyen egy egyetemista csajt Budapesten. Oltalmazotti státuszban. Ennyikeh!

Alick 2020.01.23. 10:29:55

@Örömhernyó: Azért lehet disztingválni... anno a korabeli német zsidók alapvetően kultúremberek voltak, egy szomáliai kecskebaszó drogdíler teljesen más kategória... őket kéne táboroztatni (természetesen a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően) a társadalomba való beengedés helyett.

SKPittmann 2020.01.23. 12:46:49

@Örömhernyó: Már meg ne haragudjál, de ezt a gondolatod hogyan sikerült belelátnod egy filmbe ami totál nem erről szól? Meg ráadásul a cikk se, de te akkor is beleerőlteted az egyáltalán nem idetartozó vélemenyedet. Javaslom ha csak a poltikai meglátásaid akarod kifejteni, akkor annak helyszíne ne egy filmekről szóló blog legyen.

Almandin 2020.01.23. 13:01:50

@Örömhernyó: Miért van az, hogy ha a nácikról forgatnak egy új filmet, akkor sokan hőbörögnek, meg rögtön odakevernek nem oda tartozó dolgokat? Azt sugallják, hogy aki a nácikat nem kedveli, kritizálja, az már csak az ellenkező véglethez tartozhat? Nekem az a gyanúm, hogy akiknek ez a véleményük, azok a lelkük mélyén szimpatizálnak a nácikkal, ezért csak dicsőítő filmeket akarnának róluk látni. Persze a véleményüket nyíltan nem merik vállalni, emiatt ilyen "kerülő véleményeket" fogalmaznak meg.

Örömhernyó 2020.01.23. 14:13:59

@Alick: A zsidók alapvetően kulturált emberek voltak nyugaton, keleten azért volt munkásosztályban részük, de dolgoztak stb. A németek, magyarok, osztrákok és más népek baj pont az volt velük, hogy a filmipart, sajtót, orvosi, jogi pályát kisajátították. Ezek szabják meg egy ország sorsának alakulását, a közvélemény irányultságát. Migri témában is.

@SKPittmann: 2020 van, kb. 75 éve mindenki tudja, hogy a nácik milyenek voltak. Senki se sírja vissza őket (pár elmebetegen kívül), de nem kellene megfeledkezni arról, hogy miért kerülhettek hatalomra annak idején. Ha egy népet porig aláz és kiszipolyoz a globalista elit (versailles-i béke, weimari köztásaság, gazdasági válságok sora), akkor elkezd szélsőségesen gondolkodni és esetleg rossz választ ad valós, égető problémákra.
Aki 2010-ben vagy 2020-ban ilyen filmet gyárt, annak politikai célja van. Ugyanis hogy a nácik rosszak voltak, az egy nyilvánvaló dolog. Tehát a film nem a nácikról nyújt valami új érdemi nézőpontot, hanem a mai embert akarja puhítani valamilyen irányból.
Ezért kurzusmű.
@Almandin: A nácikról én semmilyen filmet nem akarok már látni, hisz 2020 van, lerágott csont a téma, csak aktuálpolitikai okokból rángatják elő ezt, meg ha biztosan díjat akar nyerni valaki, akkor forgat egy holokausztfilmet.

Az én véleményem, hogy nem 80 éve történt dolgokról kellene a századik filmet leforgatni, amibe valami primitív, nyilvánvaló, a mai embert irányítani akaró üzenetet belecsempésznek. Mert ez politikai propaganda.
A nácik nem az első és nem az utolsó szélsőségesek voltak, akiket egy végletekig alázott lakosság maga fölé emelt.
Ilyenek voltak a jakobikusok is. A radikalizálódást kellene feltárni és hogy miért nem kellene a globalist elitnek szembe köpni a népet.

"Miért van az, hogy ha a nácikról forgatnak egy új filmet, akkor sokan hőbörögnek, meg rögtön odakevernek nem oda tartozó dolgokat?" - tudod mi a nem odatartozó dolog? 2020-ban egy nácis megmondófilm.

"Azt sugallják, hogy aki a nácikat nem kedveli, kritizálja, az már csak az ellenkező véglethez tartozhat?" - a nácikat pár elmebetegtől eltekintve senki se kedveli. De attól, hogy valaki nem kedveli a nácikat, még nem lesz minden más területen is igaza.

"Nekem az a gyanúm, hogy akiknek ez a véleményük, azok a lelkük mélyén szimpatizálnak a nácikkal, ezért csak dicsőítő filmeket akarnának róluk látni." - Nekem az a gyanúm, hogy te előítéletes vagy. Attól, hogy egy zsánerből elegem van, nem akarok ugyanzon témában más szemléletű filmeket látni. Én nem akarok nácis filmeket.
A Star Wars filmekből is elegem van, ha hirtelen az eddigi negatív hősök lennének pozitív fényben feltüntetve, akkor se érdekelne az egész.
A nyugatiaknak, amerikaiaknak a náci Németország egy mumus, amit Hollywood mindig elő tud rángatni. Érdekes, nekik a Szovjetunió, Sztálin olyan távoli, hogy sose veszik elő, mint negatív példát. Ugyanis ellenük sosem voltak nyíltan fegyveres konfliktusban.

A nácik rosszak. Értem. Ezt 1945 óta mindenki tudja.
Mai kérdésekről is tudnának filmet forgatni? Elfogulatlanul? Ja, hogy abból még jobban kibukna, hogy propagandát csinálnak, nem filmeket

Alick 2020.01.23. 14:43:15

@Örömhernyó: "A németek, magyarok, osztrákok és más népek baj pont az volt velük, hogy a filmipart, sajtót, orvosi, jogi pályát kisajátították."

Nálunk az előzmény az volt, hogy a kutyabőrös réteg tanulás helyett a címeiből akart megélni, a zsírosparaszt nem látott tovább a földvásárlásnál, legfeljebb a svábok építették az ipart... a többiek pedig szegények voltak az értelmiségi pályához. Így az extra erőfeszítést, tanulást, az újdonságokra való nyitottságot igénylő területek (a Polgár lányok papája is megírta, hogy a tanulás jellemzően "zsidó sport") az izraelita gyökerűek privilégiumai lettek... ha már az okos dzsentry gyerekek nem tolongtak a kereskedelemben, a formálódó médiában, az egyetemeken.

"Migri témában is."

Kertész Imre azért jó előre kifejtette, hogy a rongyfejűek beengedéséből baj lesz.

Azért érdekes, hogy az alábbi filmnek (és könyvnek) Németországban milyen nagy sikere volt:

www.youtube.com/watch?v=6Q_oh9wrJv0

Almandin 2020.01.23. 16:22:41

@Alick: Azért akadtak régen is magyar nemesi származású jogászok és orvosok is. A reformkori értelmiségiek nagyrészt középnemesi származású jogászok voltak. Bár az is igaz, hogy sokan valóban nem erőltették meg magukat. A zsidók közül azért mentek sokan értelmiségi pályákra, mert sokáig ki voltak sok területről zárva, ezért valójában a társadalom terelte őket arra. Teljesen egy pályát se sajátítottak ki soha.

Mikro 2020.01.23. 17:03:58

Nem volt szerencsém még látni a filmet, sem olvasni a könyvet, amiből adaptálták. Úgy tudom Christine Leunens regénye 2008-ban jelent meg, közel több, mint tíz éve. A szerző nagyapja munkatáborban volt, és a rendezőnek pedig a zsidó származású édesanyja ajánlotta a könyvet, amit ő most vászonra vitt. Nyilván egy amerikai második világháborús időkben játszódó film amerikai perspektívából lesz elmesélve, ami nyilvánvalóan más, mint a miénk. Én sem rajongok a giccses amcsi zászlólengetős filmekért például, és van egy olyan esjtésem, hogy ezek könnyebben kapnak zöld utat a stúdiótól. Ugyanakkor erősen kétlem, hogy az eleve nem amerikai származású Waititi propaganda jellegű filmet csinált volna, vagy olyan indítatásból készítette volna el az egészet. Arról nem is beszélve, hogy ha megnézitek, egy Hallmark csatorna csak karácsonyi romantikus zsánerrel leveri az egészet fél kézzel, hogy a náci propaganda filmeknek csak integetni van idejük. Azon a földrészen nyilván azt a történelmi eseményt ismerik a legjobban, ahhoz van a legtöbb kötődésük. És, ha jobban megnézzük akkor a jelen problémáival foglalkozó filmekért sem kell a szomszédba menni (Bombshell, Jordan Peele bármelyike). Az, hogy ezek nekünk ebből az országból milyennek tűnnek, milyen üzenetet közvetítenek az más kérdés.

Örömhernyó 2020.01.25. 12:25:53

@CoolKoon: Párom ázsiai. Nem gondolom, hogy kirekesztő, rasszista stb. lennék, csak logikusan megmagyaráztam, hogy miért teljesen értelmetlen leforgatni a századik nácizós filmet. Mert mindenki tudja, hogy a nácik gecik voltak és a kérdés nem aktuális már, semmi újat nem mutatnak fel ezek a kurzusművek.
Pont mint a sok jugoszláv vagy szovjet partizánfilm. Egy kaptafára készült zsánerművek.
Persze én is megnéztem a Négy páncélos és egy kutya című sorozatot, de tudom, hogy milyen érában készült és milyen motivációval.
@Alick: Őseim közt kisnemesek is voltak, náluk az értelmiségi pálya népszerű volt. Lelkészek, jogászok, később tanítók lettek. Persze az 1800-as években ez volt az értelmiségi pálya. Később, ahogy fejlődtek a természettudományok, mérnöki tudományok, orvostudomány, sajtó, filmipar, azokat elfoglalták a zsidók és aki nem közülük való volt, az eleve ki volt rekesztve onnan. Tökmindegy, hogy milyen nép sajátítja ki ezeket az ágazatokat, azt nem fogják csípni a többiek.
Itt Ázsiában a kínaiakat utálják mondjuk a malájok meg az indonézek, mert a bankok, kereskedelem, a pénzügyek a kezükben voltak hagyományosan. Guangdongban a hakkákat irtottak milliószámra. Szóval az antiszemitizmus nem is annyira egyedi jelenség a világon, mert mindenütt volt hagyományosan gyűlölt népcsoport. Csak mondjuk a hakkák, örmények vagy más népek elleni genocídium nem üti meg a nyugati ember ingerküszöbét.

A film annyit állít, hogy nácinak lenni nem cool dolog. Nem sok ez, ezerszer elmondták már. Akkor minek is készült ez a film?

Örömhernyó 2020.01.25. 12:30:48

@Almandin: De, kisajátítottak. Orvos, újságíró aligha lehetett valaki, aki nem közülük való volt. Legalábbis nagyvárosokban. Ezek ugyanis olyan hivatásrendek voltak, amik elég zártak lettek egy idő után.
A protekció volt a fegyverük a pozícióik őrzésére.
Ez persze nem zsidó vonás, ha egy kínai vagy indiai bekerül egy külföldi egyetem egy tanszékére, onnantól kezdve elég valószínű, hogy ő is a saját fajtáját fogja előnyben részesíteni.

Almandin 2020.01.25. 22:51:27

@Örömhernyó: Érdekes, az én rokonságomban voltak a 20. sz. elején orvosok (Budapesten), ők pl. német származásúak voltak, nem volt zsidó a felmenőik között.
Újságíró volt pl. Ady Endre is, neki se volt zsidó őse, magyar kisnemesi származású volt.
A protekció valóban sok társadalomban megvan, de engem, ha egyetemi tanszéken dolgoznék, konkrétan nem érdekelne, ki milyen származású, igyekeznék a legtehetségesebb embereket felvenni a tanszékre. Ha kínai, hát kínai. Ha zsidó, hát zsidó. Ha jönne egy nem elég tehetséges magyar, nem kapná meg az állást csak azért, mert magyar.
A zsidó kultúrában nagy a presztízse a tudásnak, tanultságnak, ugyanúgy, mint a kínaiaknál, ezért nem csoda, hogy sok jó orvos és kutató kerül ki közülük.

Almandin 2020.01.25. 23:05:53

@Almandin: Találtam statisztikát arról, hogy a 20. sz. elején hány %-a volt zsidó az orvosoknak: nem érte el az 50 százalékot. Ez aztán nagy kisajátítás! A másik fele hogy tudott orvos lenni, ha akkora kirekesztés lett volna?
www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_magyarorszagi_zsidok_a_szamok_tukreben/
süti beállítások módosítása