Az I. világháború legtöbbünk számára régi, fekete-fehér vagy szépia színű, ugráló mozgású némafilm felvételeken létezik. A gyűrűk ura rendezője, Peter Jackson viszont arra törekedett, hogy életet leheljen az öreg archív anyagokba, az eredmény pedig olyan lett, mintha csak tegnap történt volna minden. Ez a They Shall Not Grow Old.
Peter Jackson mindig is szenvedélyesen érdeklődött az I. világháború története iránt, amihez családi indíttatása is hozzájárult. Nagyapja a brit hadseregben szolgált, megjárva a nyugati front véres csatatereit. Jackson mindenképpen tisztelegni akart az akkori katonák bátorsága és helytállása előtt, de nem elégedett meg egy egyszerű archív filmes gyűjteménnyel. Jackson víziója az volt, hogy a frontot megjárt katonák számára a háború egy színes, hangos és rettenetes világot jelentett, ezért dokumentumfilmjében is ezt az érzetet igyekezett újraalkotni. A rendező és csapata több száz órányi archív anyagot kért az Imperial War Museumtól, melyeken több évig dolgoztak. A kihívást számos tényező okozta: a fekete-fehér felvételeket utólag kellett kiszínezni, amihez eredeti tárgyakat (egyenruhákat, fegyvereket stb.) használtak mintának, hogy a film színvilága a lehető legautentikusabb legyen.
A némafilmek ugráló mozgásának megszüntetése különösen nehéz feladatot jelentett, hisz ezeket a filmeket sokkal alacsonyabb képkocka-sebesség mellett forgatták, ami ráadásul a korabeli kamerák kézi hajtásos felvevőszerkezete miatt nem is mindig volt egyenletes. A megoldást a számítógépes grafika jelentette, melynek segítségével komputerrel egészítették a filmek hiányzó kockáit az általunk megszokott 24 képkocka/másodperces formátumra. Jackson a korabeli hangokat is igyekezett újrateremteni. A felvételeken látható katonák szájmozgása alapján igyekeztek újraszinkronizálni a beszédhangokat, valamint reprodukáltak mindenféle zörejt, zajt, zenét, vagy fegyverropogást, mindezt pedig térhatású DTS (Digital Theater Sound) hangsávra keverve. Az eredmény pedig lenyűgöző lett, mintha valóban belépnénk abba a térbe, ahol ezek a katonák éltek, harcoltak és meghaltak.
A film ezt a világot fokozatosan tárja fel előttünk. A They Shall Not Grow Old veteránok audiokommentárjával indít, ami végigkíséri az egész alkotást, majd megpillantjuk a fekete-fehér némafilmeket a boldog békeidőkről és a bevonulásról. Amikor a háborúhoz és fronthoz érkezünk a kép szép lassan átalakul a Jackson-féle felturbózott felvételekké, így a kontraszt hatalmas. A képsorok pedig aprólékos gonddal tárják fel a mindennapi életét éppen úgy, mint a csaták könyörtelen valóságát. A mozgóképeket helyenként korabeli illusztrációk és kiszínezett fotók szakítják meg, amik szintén hozzáadnak a nagy háborús hangulathoz.
A képek sokszor szívmelengetőek, ahogy hiányos fogsorú, mocskos, de mégis abszolút emberi arcokat látunk. Máskor viszont a látvány kifejezetten gyomorba vágó; emberi és állati holttestek, sérülések, sár, mocsok és patkányok, a nyugati front pokolba illő valósága.
A film technikai minősége mindazonáltal nem mindig egyenletes. Akadnak gyengébben sikerült felvételek, melyek inkább hasonlítanak mozgó festményre, mintsem valódi filmre. Ez elsősorban akkor igaz, amikor erőteljes füstöt látunk, amit kevésbé sikerült élethűen újraalkotni. Szerencsére ezek kisebbséget képeznek a játékidő alatt és a legtöbb képsor valóban lélegzetelállítóan gyönyörű.
A veteránok történetei szintén sokkolóak, de ha valaki zavaró felirat nélkül akarja élvezni a filmet, annak felsőfokú angoltudásra van szüksége a hallottak értelmezéséhez.
Érdekes kapcsolódási pont A gyűrűk urához, hogy J.R.R. Tolkien maga is szolgált az I. világháborúban, Mordor leírását pedig kifejezetten a nyugati front csatatereinek látványa ihlette.
A film viszont nem vállalkozik, hogy egyéb országok archív anyagait (pl. a német és az osztrák-magyar felvételeket) rekonstruálja, a They Shall Not Grow Old így kifejezetten a brit hadsereg élményeit örökíti meg. Ez viszont talán más nemzeteknek is példával szolgál és reméljük, hogy egy napon elkészülhet ennek az anyagnak a magyar megfelelője is.
Személy szerint viszont nagyon hiányoltam egy igazi I. világháborús játékfilmet, mely a somme-i vagy a verduni csata kegyetlenségét mutatta volna be, hogy a magyar katonák isonzói élményeiről ne is beszéljek. Fájó, hogy a nagy háború centenáriumának évei alatt ennyire mellőzték ezt a témát a nemzetközi filmgyártásban (legalább a Wonder Woman foglalkozott ezzel).
Aki viszont egy átélhető dokumentumfilmet akar látni a témában, annak Peter Jackson remeke kötelező darab. A film vizuális világa pedig tökéletesen alkalmas arra, hogy a fiatalokat, akár egy tanóra keretében megszólítsa. Sajnos az alkotás Magyarországon nem került sem mozi se DVD vagy Blue-Ray forgalmazásba (Amerikában 3D-ben is vetítették), így aki legálisan kívánja megtekinteni vagy támogatni szeretné a projektet, annak külföldről kell ezt megrendelnie. Az viszont külön felháborító, hogy egy ilyen úttörő jelentőségű dokumentumfilmet jelölni is elfelejtettek a saját kategóriájában az Oscaron.
A They Shall Not Grow Old méltó tisztelgés egy olyan generáció előtt, melynek számos tagja még az öregkort sem élte meg vagy örök testi-lelki sebeket hordozva távoztak el világunkból. Egy olyan háború áldozatai ők, amiről kirobbanásakor úgy hitték, minden más fegyveres konfliktus végét jelenti majd...
