Képzelet és pedagógia

2018. június 21. - HÁZ

Tóth Csaba politológus izgalmas kísérlete 2016-ban kezdődött. A sci-fi politológiája című könyv olyan ismeretterjesztő alkotás, amely tudományos-fantasztikus világok (könyvek és filmek) társadalmi és politikai rendszereit kívánta elemezni. A koncepció egyszerű, ám zseniális, ugyanis egyszerre célozza meg a politikatudomány iránt érdeklődő, ám könnyed írásokra is nyitott közönséget, valamint a fantasztikus történetek (az előző halmaznál nyilván még népesebb) rajongóit. A kötet, ahogy az várható volt, sikeres lett, így Tóth 2017-ben már szerkesztőként tért vissza a Fantasztikus világok - Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világában című kötettel, ahol már nem csak ő az egyedüli szerző.

A gondolatszál természetesen folytatható: ha egy képzelt világ politikai berendezkedése elemezhető, akkor nyilván más tudományterület is vizsgálhatja ezeket az alkotásokat. Így jelent meg az idei évben, az Athenaeum kiadó gondozásában a Nagy Ádám szerkesztette Nevelj Jedit! A képzelet pedagógiája, amely neveléstudományi megközelítést alkalmaz. A kötetben Tóth Csaba korábbi könyvei hivatkozási alapok, de a bevezetőt is a politológus írta, így az új kiadvány szervesen kötődik az előzőekhez. 

igy_nevelj_jedit.jpg

A szerkesztő, Nagy Ádám a révkomáromi Selye János Egyetem docense eléggé kanyargós utat járt be, amíg eljutott a neveléstudományig, hiszen alapvégzettsége szerint okleveles mérnök-tanár és közgazdász. Ezt követően politológiai, valamint jogi kisdoktori szakoklevelet szerzett, hogy végül neveléstudományból doktoráljon és habilitáljon. Kutatási területéhez az ifjúságkutatás, a szocializácós közegek, a szabadidőpedagógia, a médiapedagógia, valamint a civil társadalom tartozik. A Nevelj Jedit!-be részben a szűkebb tudományos köréből, a Selye Egyetemről, részben más magyarországi felsőoktatási intézményekben oktató, vagy hallgató kollégák közül hívott szerzőket.

A könyv a sci-fi, fantasy és horror legikonikusabb alkotásait elemzi, nagyrészt olyan regényeket, amelyek megfilmesítésre is kerültek (Star Wars, Trónok harca, Csillagközi invázió, Végjáték, Star Trek, X-men és Harry Potter univerzum, Az, Így neveld a sárkányodat), így a legszélesebb közönség által is ismert darabokat, nyilván nem függetlenül az eladhatósági aspektustól. tes_samwell2.png

Tanulás a Trónok harcában

A kötetben az egymást követő cikkek jól felépített módon követik egymást, a szerkesztői munka jól átgondolt. Komolyabb probléma van viszont magukkal a tanulmányokkal, ám ezek már a Tóth Csaba által fémjelzett kötetek esetében is megvoltak, így elképzelhető, hogy a kitalált világok tudományos elemzése (tehát maga a műfaj) generálisan hordozza ezeket. Mindenesetre az Így nevelj Jedit! nem volt képes meghaladni ezeket. Alapvető gond, hogy bár alapos szakirodalmi háttérrel rendelkező, gondosan hivatkozott, lábjegyzetekkel ellátott anyagokról van szó, ám mégsem voltak képesek eldönteni, hogy a tudományos, vagy az ismeretterjesztő szándékuk az erősebb-e. A mérleg egyértelműen a könnyedebb, ismeretterjesztő irányba billen, ám érezhető e tekintetben a koncepció bizonytalansága. Sajnos belefutnak abba a hibába is, amely a korábbi, politológiai "elemzésekre" is jellemző volt, hogy gyakran nem lépnek túl a cselekményleíráson, vagy legalábbis sokszor aránytalanul nagy teret hagynak neki. Holott a téma iránt érdeklődő olvasók túlnyomó többségben valószínűleg ismerik a történeteket. A fantasztikus alkotások szaktudományi megközelítése érdekesebb lenne, ha nem csupán az érintett művek tárgyhoz kapcsolódó aspektusainak történet szerinti leírása, hanem sokkal inkább abból kiindulva egy valóban létező neveléstudományi módszerrel való összehasonlítása történne meg (feltéve persze, ha a rajongókon túl részben szakmai közegnek is szánják a kötetet). A fentiekre történnek is kísérletek. Galuska László Pál és Feleky Mirkó a Star Wars pedagógiai megközelítését a távol-keleti nevelésfilozófiával, míg a Trónok harcát az európai középkori nevelési hagyományokkal hasonlítja össze. Nagy Ádám és Svitek Szilárd pedig az X-men, Xavier Professzor Tehetséggondozó Iskoláját az alternatív pedagógiával. Igazán jól sikerült cikk azonban Melinda Mikusová írása lett, amely a Harry Potterben megjelenő bullyingot, azaz zaklatást elemzi (Lőricz Andrea a zaklatás-vonalat viszi tovább Stephen King Az című regényének szereplőire kivetítve). dracoi.jpg

Draco Malfoy bandája. Zaklatók Roxfortban is vannak

Az Így nevelj Jedit! tehát egy izgalmas kísérletet visz tovább, amely abban sajnos elbukik, hogy a szakmának érvényes kijelentéseket adjon (bár kísérletet tesz rá), a történet ismertetések elnyújtása pedig a rajongók számára lehet terhes. Ettől függetlenül a pedagógia iránti figyelemfelkeltést igenis szolgálhatja a kötet, illetve felkínálja a lehetőséget más tudományterületek számára is a fantasztikus világokban való megmerítkezésre.

A bejegyzés trackback címe:

https://akritizator.blog.hu/api/trackback/id/tr7214044884

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.