Várj, és soha ne add fel a reményt!

Animék, melyeken felnőttünk #8

2018. március 22. - Kondi_HUN

Ha az ember számára fontos dolgokat erővel elveszik tőle, erős késztetést érez, hogy ezt az adósságát lerója a hitelezőinek. A bosszú létjogosultsága mindig megosztó lesz az emberek szemében, kérdés, hogy képesek vagyunk-e átérezni az elárult embertársunk valódi érzéseit. Alexandre Dumas francia író regénye, a Monte Cristo grófja 1846-ban jelent meg és ezalatt a 172 év alatt rengeteg feldolgozást kapott. 2005-ben Mahiro Maeda rendező animés formát adott a műnek, hogy a modern kori generációval is megismertethesse ezt a komplex történetet.

A fiatal Albert de Morcerf vikomt és Franz d’Epinay báró, a két jóbarát épp a karnevál estéjén mulatnak Luna-n, kalandos utazásuk utolsó állomásán. Albert egy este alkalmával megismerkedik egy rejtélyes idegennel, aki magát csak Monte Cristo grófjának hívja. A gróf a lunai karnevál után Párizsba készülődik, ahol új barátját, Albert-t kéri meg, hogy segítsen neki elvegyülni a felsőbb körökben. A gróf nagyon rokonszenves, kedves és hatalmas vagyonnal rendelkezik, ám rendkívül rejtélyes alak, múltjáról és szokásairól nem sokat árul el és körüllengi személyét egyfajta sötét árny. A véletlennek köszönhető, hogy a gróf és Albert sorsa egybefonódott?

gan1.jpg

Maeda rendező úr vélhetően igen jól ismerte az alapanyagát és láthatóan szerette is. Mesterien sikerült átültetni az eredeti művet az animék filozófiájába. Előtérbe kerül többek között a bosszú létjogosultságának kérdése, a barátság és a tiszta szerelem fontossága. Mindezek mellé a misztikum, a természetfeletti gonosz a fő motorja a cselekménynek. Dumas történetét a lehető legrészletesebben kidolgozták. Ki merem jelenteni, hogy film adaptációból sem láttam még hasonlóan felépített művet. Tény, hogy a francia író regényének cselekménye rettenetesen hosszú, és sok benne az apróbb fontos elem, ám a Gonzo stúdiónak, ahol amúgy is kedveleik a jól kifacsart sztorikat, sikerült kiemelnie a legfontosabbakat, azokat logikusan és folyamatszerűen egymásba szőni. Aki ismeri a könyvet, az rögtön felismerheti, hogy milyen jól sikerült ez a feldolgozás. A karakterek megmunkálása egyenesen kiváló. Beleszőve a történetmesélésbe, a szereplők életének momentumai párhuzamba vannak állítva Monte Cristo gróf életének hátterével. Az ilyen jellegű információkat apróbb morzsaként kapjuk meg, néhol monológok formájában. Ennek köszönhetően a sorozat elején maga a hangulat nem kifejezetten erős, de ahogy haladunk a vége felé egyre jobban kiéleződik a dráma, és az atmoszféra pattanásig van feszültséggel. A gróf hideg és rejtélyes megjelenéséről pedig maga Jouji Nakata szinkronszínész gondoskodik, akiknek sátáni nevetésétől már a Hellsing-ben is frászt kaptunk, ahol Alucard hangját kölcsönözte. Érdemes megfigyelni, hogy a japán verzióban a színész kiváló akcentussal beszél franciául, amely a magyar verzióban nem érezhető, tekintve hogy ezeket a részeket is szinkronizálták.

gan2.jpg

A Monte Cristo grófja (Gankutsuou – The Count of Monte Cristo) című anime először 2008-ban került szinkronosan műsorra az Animax csatornáján. Már akkor sok rajongót vonzott magához, ami nem csoda, hiszen Dumas története már önmagában lehengerlő alkotás, erre alapozva Mahiro Maeda egy teljesen új környezetbe, az igen távoli jövőbe ültette ezt a Napóleon-kori elbeszélést. Sokaknak a látványvilág igen furcsa lehet, hiszen nem szokványos háttérkidolgozásokkal és környezettel operál ez a 24 részes sorozat. Az első, ami szembe tűnhet, hogy bizonyos esetekben (főleg a szereplők ruháján figyelhető meg) különálló hátterekkel, textúrákkal színezték ki az egyes elemeket a műben, melyek mozognak ugyan, de kitöltésük egy helyben marad. Különböző festői képeket vetítettek egyes objektumokra, ami eleinte furcsán hathat, de teljesen művészies megoldást takar. A látvány ennek ellenére mégsem fordul a giccs irányába, mert az alkotók remekül balanszírozták ezeket az elemeket, így számunkra nem lesz egyszerre sok. A színes, és fényekkel teli megoldás mellett sokszor találkozhatunk 3D CGI animációkkal is, amely nem a legerősebb vonala a látványvilágnak, de hellyel-közzel működik. Az opening és ending Jean-Jacques Burnel francia-angol zeneszerző, zenész és énekes nevét dicséri, mellette Koji Kasamatsu (Asura, Kaguya-hime no Monogatari) és Reiji Kitazato (Houkago Midnighters, Tsukumo) japán zeneszerzők gondoskodtak arról, hogy a jelenetek hangulatát és érzésvilágát a lehetető legpontosabban adják át a nézőknek.

gan3.jpg

Mindent összevetve a Monte Cristo grófja bizton az egyik legjobb feldolgozása Alexandre Dumas azonos című regényének. A remek zene mellett a karakterkidolgozás és feszültségkeltés is zseniális a sorozatban. Mahiro Maeda rendező kívülről betéve ismerte az alapanyagát és egy jövőbeli környezetbe ágyazva ismertette meg a modernkori ifjúsággal. A látvány színes és fénytől áradó, ugyanakkor a történet sötétsége szolgáltatja az egyensúlyt a mű atmoszférájában. A francia író műve kiválóan át lett ültetve a japán filozófiába, nemcsak azoknak nyújthat szórakozást, akik a könyvet is ismerik, hanem a felnőttebb filozófiájú művek szerelmesei is kedvüket lelhetik benne.

A bejegyzés trackback címe:

https://akritizator.blog.hu/api/trackback/id/tr3413754300

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása