A kártyavár felépült

2016. március 04. - zsutti

A House of Cards-ot sokan a Netflix legjobb sorozatának tartják. Legnagyobb örömömre, mától Magyarországról is elérhető a Netflix kínálatában, egyelőre csak angol felirattal, de ennek is örülni kell! Addig is vegyük górcső alá, hogy mi történt Frank és Claire Underwooddal a legutóbbi szezonban. Figyelem, ha még nem láttad a harmadik évadot vagy a korábbiakat, akkor inkább ne olvass tovább, mert enyhén spoileres írás következik.

A második évad vége nagy katarzis volt, Frank elérte célját, az elnökséget. A folytatásban azokra a kérdésekre keresték a készítők a választ, hogy mi van a csúcson túl? Milyen hatással van az abszolút hatalom megszerzése Frank környezetére, a házasságára Claire-re? Kikkel kell szembeszállnia, hogy magánál tarthassa az elnöki széket? Kevin Spacey játékára továbbra sem lehet panasz, akárcsak a sminkesek munkájára. Ahogy egyre szövevényesebb politikai intrikák során kell a karakterének átlavíroznia, úgy őszül bele a gyülekező gondok felhőjébe. (Az évad végére már kész télapó, csak a szakáll  hiányzott.)

A helyzet nem indul túl rózsásan Frank számára: tulajdonképpen egy unalmas elnök, aki néha felavat valamit, tart pár beszédet, viccet csinál belőle a média és közben nekünk, a nézőknek osztja életvezetési tanácsait. Olyan pozícióba került, ahol legfeljebb a rohamosan közeledő következő választásig van biztos helye, de támogatói nincsenek, se az ország helyzetét javító ötletéhez, se a választási kampányához. Az sem segíti a hivatalban töltött idejét, hogy Claire többre vágyik a szimpla First Lady szerepnél, és itt kezdődnek az igazi bonyodalmak. Robin Wright annyi réteget visz a játékába, hogy sokszor nem vagyok teljesen tisztában karaktere szándékaival, és számomra ez szolgáltatja a személyét körbelengő misztikumot. Aztán ahogy haladunk előre a sztoriban, ezek a rétegek egytől-egyig leomolnak, mint egy ostromlott várfal. Miközben a nemzetközi helyzet szép lassan fokozódik, Claire karakterfejlődése egy-egy lényeges pontján váratlanul “megrántja a kormányt”. Az első két évad rendes lezárást kapott, most viszont Claire-nek köszönhetően akkora cliffhangert kaptunk az arcunkba az utolsó percben, hogy a fanatikus rajongók azóta már csontig rágták a körmeiket. A két színész kémiája továbbra is működik, de a kapcsolatuk más szintre került, és ezt nézőként is érezni lehet. Hasonlóan ambiciózus karakterek állnak egymással szemben, látszólag azonos szinten, de valójában alá-fölé rendeltségi viszonyban.

A harmadik évad erősségei közé tartozik egy régi szereplő, Doug Stamper, Frank pincsije, jobbkeze, intézője, “egyfolytában ugyanazzal az érzelemmentes faarccal néző” mindenese. A második évad végét fejjel a földön végezte egy erdőben, és itt láthatjuk újra, amint magához tér a kómából egy kórházban. Az ő története itt kapott egy mellékvágányt, ami nekem nagyon tetszett és a Dougot alakító Michael Kelly nagyon erős alakítást nyújt. Egy célja maradt, hogy minél előbb visszakerülhessen Frank mellé, ami nem egyszerű feladat amellett, hogy újra meg kell tanulnia járni: egyrészt nagyot hibázott, másrészt lett egy helyettese Seth személyében. A másik nagyon erős mellékszereplő az orosz elnök, Viktor Petrov, akit Lars Mikkelsen alakít. Igen, ő Mads Mikkelsen (Hannibal, Zöld hentesek) bátyja. A sorozat készítői nagyon jól választottak, hiszen azon túl, hogy egy picit még hasonlít is Vlagyimir Putyinra, tökéletes ellenpólusa Frank Underwoodnak. No, nem arra kell gondolni, hogy jószívű és törődő elnöke Oroszországnak - ez nem fantasy -, hanem arra, hogy ő is ugyanolyan hatalommal bír, mint Frank, hasonlóan pragmatikus, törtető és ambiciózus. Frank Underwood megkapta méltó ellenfelét és rá kell jönnie, hogy a 10 éve pozícióban lévő orosz medvével szemben neki nagyon kevés tapasztalata van a nemzetközi intrikák terén. Kettejük játszótere már túlnő az USA határain és (nem mindig) óvatosan kóstolgatják egymást, egyelőre a 3. világháború kirobbantásának sikeres elkerülésével. Az egész évadban csak négy epizódban kapott szerepet, de azok a legjobbak közé tartoznak.

A kártyavár már felépült, és ha nem is a legstabilabban, de áll. Vajon a következő szezonban sikerül-e megszilárdítani egy kis ragasztóval, hogy ne omoljon össze azonnal? A sorozat címe predesztinálja a csúfos bukást, amelyet már a negyedik évadot beharangozó kampányszlogenek is finoman sugallnak. A kérdés, hogy mikor következi be, mekkora lesz a puffanás és fogjuk-e sajnálni Frank Underwoodot?

A bejegyzés trackback címe:

https://akritizator.blog.hu/api/trackback/id/tr968441764

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása