A Szamárköhögés (1987) és A skorpió megeszi az ikreket reggelire (1992) rendezője, Gárdos Péter, saját regényéből rendezett filmet. A könyv kibővített és átdolgozott kiadása idén jelent meg a Libri kiadó gondozásában, a filmváltozat világpremierje pedig november 8-án lesz, méghozzá Görögországban, Thesszalonikiben.

A könyv

Gáros Péter regénye az új kiadás után hamar világszenzációvá vált, pedig Gárdos eredetileg forgatókönyvnek szánta a történetet. A megnyerő, erős és könnyen átélhető sztori nem csoda, ha sokakat megnyert magának (közel harminc külföldi kiadó vette meg a regény jogait), Halmos Ádám, a Libri kiadó ügyvezetőjének szavaival élve: „A világ szomjazza az erős, különleges, súlyos és átélhető történeteket, ilyen fikciót pedig alig lehet kitalálni, mindehhez társul a stílus fanyar eredetisége, élet és halál összekapcsolódása és az élet megszenvedett győzelme is”. Az, hogy a Hajnali láz igaz történetet mesél el, eleve fölkelti az érdeklődést a maga groteszken meghitt alaphelyzetével, az pedig, hogy ezt Gárdos Péter meséli el, még hitelesebbé teszi a sztorit.

A történet a 2. világháború alatt játszódik, a főszereplő a huszonöt éves Miklós, akinek az orvos hat hónapot ad. Szembeszáll a sorssal, feleséget keresve a Svéd Menekültügyi Hiavataltól megszerezte117 magyar lány címét, akiknek ugyanazzal a szöveggel levelet írt, csak a lap tetején cserélte ki a nevet. A válaszlevelek között azonban rátalál az igazira, arra, akit keresett: Lilire. Igaz ugyan, hogy még akkor is kilenc lánnyal tarotta levélben a kapcsolatot, amikor már fülig szerelmes volt Lilibe. Gárdos Péter szüleinek valódi, ötven évig titkolt leveleit fölhasználva írta meg regényét a koncentrációs táborból szabadult pár végzetszerű találkozásáról és szerelméről.

Gárdos Péter így mesélt az adaptáció folyamatáról a Népszavának adott interjújában:

A dokumentumokat regénnyé kellett formálni. Próbáltam úgy megírni a mesét, hogy a történések alapja az 1945 augusztusától 1946 márciusig átívelő levelezés legyen. Bizonyos dolgokat megváltoztattam.

A film

Gárdos Péter saját regényét földolgozva, saját forgatókönyvéből forgatta le a Hajnali láz című filmet, mely télen (december 17.) a magyar mozikban is látható lesz majd. A könyv sikerén fölbuzdulva Andrew G. Vajna és a Nemzeti Filmalap is támogatta Gárdost, akinek, amikor elkészült a forgatókönyv első változata, még nem adatott lehetősége, hogy le is forgassa filmjét, ugyanis az akkori közalapítványi filmfinanszírozás krízoshelyzetbe került és pár évig nem készülhettek magyar filmek.

A hitelességet növelve, az alapvetően fikciós filmbe a rendező archív felvételeket is beleépített. Gárdos elmondása szerint ezek belesimulnak a mesébe, de hogy ez valóban így van-e, arra a premierig várnunk kell. Érdekesség, hogy mivel a film Svédországban játszódik, koprodukcióban készült (itthon nagyszabású film el sem képzelhető pusztán magyar finanszírozásból), viszont a svédek ragaszkodtak a történelmi hitelességhez: ne egyoldalúan segítőkésznek állítsa be a film a svédeket. Ezért került bele a forgatókönyvbe a svéd család, melyben az apa Hitler-rajongó.

A film előzetese nekem nagyon tetszik, a történet megkapó, a vizuális világ szép a maga magyar távolságtartásával (vagy távolságtartó magyarságával?), bár ez inkább élesben, a film kontextusában válik majd értelmezhetővé és érzékelhetővé, hogy mennyire működik. Mindenesetre nekem nagyon tetszik, hogy fölvállaltan fekete-fehér. A színészek a trailer alapján remekek, fölkelti az érdeklődést és eladja a filmet – azt teszi, amit egy jó trailernek kell.

Az ajánlót Gárdos Péter szavaival szeretném zárni:

Mikor 17 éve elolvastam ezt a levelezést, rögtön szembetűnő volt valami. Meghökkentő és legyőzhetetlen erő sugárzott ezekből a sorokból, egy különleges emberi tartás! Az élni akarás, a szerelem akarása az ő reménytelennek tűnő helyzetükben rendkívüli bátorságra vallott! Úgy éreztem, kötelességem megörökíteni élni akarásuk eme himnuszát.