Szerintem amióta írok a blogra, tépem a szám, hogy a szuperhősök nem (csak) gyerekeknek való mesék. Persze értem én, a tökötök ki van, mikor a harmadik Bosszúállók ágyneműt veszitek meg a kiskrapeknak, meg a kocsiban is az Adam West-féle Batman nótáját kell ismétlésre berakni. Gondolom még most sem…

Milyen lenne, hogy miközben kétségbeesetten kiabálsz segítségért, mert ujjaid éppen csak tartanak a felhőkarcoló szélén, megjelenik Superman. Nagy palást, széles mosoly, a remény teljes szimboluma. Aztán rádnéz, és annyit mond: „Dögölj meg!”, majd ellöki a kezed a párkánytól. Na ilyen sorozat a The…