Vérrel írt európai történelem

Animék, melyeken felnőttünk #14

2019. július 18. - Kondi_HUN

Lassan beleununk abba, hogy mindenhonnan csak a zombik, az emberevő élőhalottak bukkannak fel, akik mindenáron az agyunkat (vagy legalábbis a figyelmünket) akarják felfalni. Mára a farkasemberek, a vámpírok és az egyéb szörnyetegek háttérbe lettek szorítva, tekintve, hogy a zombikkal a fogyasztói társadalom sokkal jobban tud azonosulni, hiszen mi magunk is szerves cseppjei vagyunk ennek a megállíthatatlan folyónak. Szerencsére a japán animék nem hagyják a többi lényt sem egy mederben kiszáradni, és mindig egy kis újítással, pár dolog elvételével és hozzáadásával igyekeznek felszolgálni a fogyasztók számára ezeket a majdnem elfeledett kreatúrákat. A vámpír kultusz mai napig nagy jelentőségű Japánban, azon belül is a mangák és animék világában.

1347334_english_showdetailherosite_a61cb454-8fa0-e611-80c5-0017a4776c06.jpg

Történetünk valahol a távoli jövőben játszódik. Az emberiség egy súlyos hiba következtében előidézett egy Armageddont, amely gyökeresen felborította az addig jól működő világrendet. A pusztítás sötétséget szült, melynek hatására egy rég elfeledett faj képviselői, a vámpírok bukkantak ismét fel, és megjelenésük később háborúhoz vezetett. Történetünk jelenlegi igen törékeny egyensúlyát a Vatikán titkos szervezete, az AX hivatott megtartani, akik azért felelősek, hogy az Európába beszivárgott vámpírok tevékenységét leleplezzék és kiiktassák. Ennek a szervezetnek a tagja Abel Nightroad atya, a csetlő-botló, kissé szerencsétlen pap, aki történetünk elején éppen Rómába tart egy utasszállító hajón. A hajót hirtelen támadás éri, egy vámpír merénylő készül eltéríteni a gépezetet. Nightroad atyán a sor, hogy felfedve valódi kilétét megmentse a hajót és utasait. Abel ugyanis egy Krusnik, vagyis olyan vámpír, aki más vámpírok vérével táplálkozik. A támadás azonban több mint egy mezei terrorcselekmény. A Vatikán és szervezete elkezdi a nyomozást a különféle esetek után, melynek fonalai egy alvilági szervezethez, a Rosenkreuz Ordenhez vezetnek.

tb1.jpg

Esetünkben a Trinity Blood – Vér és kereszt is egy adaptáció, a 2001-ben megjelent, azonos című light novel mozgóképes feldolgozása. Az eredeti mű 2005-ig futott és a lezárásának évében meg is kapta anime verzióját a GONZO stúdió jóvoltából, olyan kortársak kíséretében, mint például a Méz és Lóhere (Honey and Clover), valamint az Elfen Lied Special. Magyarországi bemutatása 2010-ben kezdődött az Animax TV műsorán, egy viszonylag elfogadható magyar szinkron kíséretében. Habár a sorozat nem számít semmilyen szempontból úttörőnek, mégis érdemes megemlíteni, hogy több köze van kis hazánkhoz, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk.

Az anime szinopszisa a korábban említett Armageddon nevű eseményhez köthető. Sok más történetben, ahol egy nagy világégés, vagy katasztrófa romba döntötte az akkori berendezkedést, a disztópikus környezet mellett egy teljesen új világrend jön létre. A társadalmi különbségek még sokkal jobban kiéleződnek, az emberiség a hatalmas vesztesége után a túlélés reményében az általuk vélt legerősebb irányításra hagyatkozik, amely vélhetően úrrá lesz a válságon. A pusztulás után a világunkban csak az egyház, a Vatikán volt képes erős és életképes maradni. Ez ahhoz vezetett, hogy az addig működő egyházrendszert gyökeresen átalakítva létrehozzák a nyugati egységet. A lenyugvó nap égtájáról elnevezett rész így a keresztény egyház fennhatósága alá került. A szervezet idővel megerősödött, méltó vezetője az emberiségnek. Ám az apokalipszis kezdetben olyan sötétséget hozott a világra, amely a rég elfeledett vámpírok nemzettségeit a felszínre csalogatta. Ők képviselik a mesés, kincsekkel teli kelet országainak uralkodóit, ők az úgynevezett Birodalom, amely a földrész felkelő nap felöli szegmensét kormányozzák. Fajukat a mű nem holmi pokolfajzatként, ördögi erőkkel rendelkező szörnyetegekként mutatja be, hanem viszonylag egyenrangú (az embereknél viszont lényegesen erősebb) lényekként vannak ábrázolva. Ám a két oldal rivalizálása háborút szült, hiszen a felsőbbrendűségi érzés mindkét félben ott van.

esther_blanchett_full_110424.jpg

Az anime igen jól szemlélteti az európai világ megosztottságának jelenségét. A mai napig jelenlévő kelet-nyugat „ellentét” központi jelentőségű a 24 részes sorozatban. Bár magának a bemutatott környezetnek inkább egy alternatív univerzumban lenne a helye (gondolunk itt például a nagy városok neveire, vagy éppen a viktoriánus és modern kori stílusok keveredésére), a dialógusokban hallható kisebb-nagyobb történelmi utalások bizonyítják, hogy a világban zajló ellentétek az új rendszer alatt igencsak kiéleződtek, köszönhetően a háborúk, a konfliktusok szétszabdaló hatásának.

Itt képbe is kerül hazánk, azon belül is fővárosunk Budapest, amit stílusosan államalapítónkról neveztek el, így István néven szerepel ebben az univerzumban. A mai napig látható, hogy hazánk afféle átjáró ház Kelet- és Nyugat-Európa között. Ezt a tényt az anime sem leplezi, eképp is van bemutatva az egész környezet. Sajnálatos módon István városa nem kap olyan bemutatást, amelyre mi magyarok büszkék lehetnénk, hiszen a történet szempontjából egy kihalt porfészket kapunk, amely valaha hatalmas és gazdag volt, azonban hanyatlásnak indult. Városunk két rész erejéig kap szerepet, viszont ezalatt megfigyelhetjük, hogy a budapesti látványosságok (a Lánchíd, a Halászbástya, a Mátyás-templom stb.) igényesen megfestett, viszonylag részletes látványt kapnak. A hazánkban játszódó részek a történet szempontjából kiemelten fontosak, mert az alapot jelentő konfliktus itt bontakozik ki leginkább.

728full-trinity-blood-screenshot_1.jpg

Technikailag az anime igényes rajzolású, inkább homályos és szürkébb hangulatot sugároz, amely illik a prezentált vészterhes időkhöz. Látványilag az alkotók ötvözték a 3D és a 2D megjelenítést, a részek nézése közben jól láthatóak ezeknek a jeleneteknek különbségei, változik a stílus, valamint a különféle technológiák különböző FPS (frame per second, vetített képkocka másodpercenként) megjelenítést használnak. A sorozat zenéi remekül illeszkednek az egyes jelenetekhez. Akciódús, olykor sötét, olykor meg nyugodt hangulatot közvetít. 

A Trinity Blood egy elég jól bemutatott vámpírtörténet, amely egy másik megközelítésben mutatja be az európai vámpírkultuszt. A poszt-apokaliptikus világ kelet és nyugat ellentéte párhuzamba vonható a jelenlegi viszonyokkal, amelyben élünk. Ezt a kétpólusú világot hivatott bemutatni a vámpírok és emberek kapcsolata. Egyértelműen egyik fél mellett sem teszi le a mű a voksát. A végletek ellentétét releváns motivációk alkotják, amely rendesen dilemmába ejti nézőjét. Vámpírrajongóknak kötelező darab.

A bejegyzés trackback címe:

https://akritizator.blog.hu/api/trackback/id/tr2214946634

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.