A hozzám hasonló korosztályú, sőt még az idősebbek is tisztán emlékeznek gyermekkorunk hősére, aki számos kalandot átvészelve, furfangjával és éles eszének segítségével verekszi át magát a megpróbáltatásokon, hogy segítse a bajba jutottakat. Ő nem más, mint Csizmás Kandúr. Micsoda? Egy macska lábbelivel? Bizony, hogy Ő az! Ám hősünk története sokkal régebbre nyúlik vissza, mint ahogyan azt gondolnánk.

Egyesek felteszik a kérdést a mai napig: Anime? Dehát az anime japán! Hát megnyugtatok mindenkit, aki esetleg eddig ezzel nem volt tisztában: a cikk nem tévedt el, nagyon is jó helyet foglal el a cikksorozatban. Ugyanis ez a feldolgozás a Toei Animation japán animációs stúdió nevéhez fűződik, azon belül is Kimio Yabuki rendezőúr kezdeti munkásságát dicséri. Az Ő rendezésében került először rajzasztalra az első japán feldolgozása a karakternek Nagagutsu wo Haita Neko néven (szabad fordításban annyit tesz: A macska, aki csizmát hordott) 1969-ben, ezután két egész estés film került ki a stúdió kezei közül. Nálunk Magyarországon először 1990-ben kerültek a MOKÉP kezébe a művek (a harmadik filmet 1995-ben kezdték el sugározni és forgalmazni), és azóta töretlen népszerűségnek örvendenek, főleg az akkori korosztály szemében.

De honnan is indul a karakter eredete? Macskánk történetének kezdete bőven a 17. századra nyúlik vissza, és egy francia író, Charles Perrault keze van a dologban. A hősről szóló mesét 1697-ben jelentette meg a Lúdanyó meséi című mesés kötetében. A történetben egy idős molnár halálakor vagyonát három fia közt szétosztotta, és a legkisebb örökségül egy macskát kapott. Vajon mit kezdjen egy ilyen mihaszna macskával? Ám a macska egyszer csak megszólalt emberi nyelven, hogy a legény adjon neki csizmát és egy batyut. Így is tett. A macska elment az erdőbe nyúlra vadászni, és a zsákmányt a királynak adományozta, mondván, hogy a márki küldte az állatot ajándékba és ez így ment sokáig. Egy nap a király sétakocsikázásra indult lányával. A macska mondta a kis molnárlegénynek, hogy vetkőzzön meztelenre és ugorjon a tóba. Amint a király meglátta a meztelen fiút, a macska elmondta, hogy urát, a márkit rablók támadták meg és elvitték a ruháját. A király azonnal díszes ruhát adományozott a fiúnak, akibe a királykisasszony azonnal beleszeretett. A macska előreszaladt, hogy megkérje az ott élőket, hogy mondják a királynak, hogy ez a föld a márki tulajdona. Ahogy szaladt előre, egy kastélyhoz ért melyben egy óriás lakott. Hízelgően megkérte az óriást, hogy mutassa meg irdatlan erejét, aki ettől oroszlánná, majd kisegérré változott. Ez a tette végzetes volt, hisz macskánk azonnal rávetette magát és felfalta. Így lett a kis molnárlegénynek egy szép kastélya és egy annál is szebb felesége. (Forrás: Wikipédia)

Az 1969-ben Japánban megjelent Klasszikus Csizmás kandúr a mese ezen történéseit dolgozza fel, kis változtatásokat eszközölve. Az anime alapját az képezi, hogy Csizmás Kandúr egy macskákból álló tolvajbanda tagja, aki megtagadja, hogy élete hátra levő részében egereket egyen, ezért elítélik, ám a halálbüntetés elől megszökik, nyomában három macskával, akik az életére törnek. Menekülése közben találkozik Gergellyel (az eredeti műben Pierre), akinek nem több a vagyona, mint egy zsák krumpli. Két bátyja apjuk halála után az összes vagyont elkobozták és Gergelynek semmit nem hagytak. A két jóbarát innentől közösen folytatják az útjukat. Megtudják, hogy a király a legerősebb és legbátrabb férfinak készül odaadni a lányát feleségül. A sok jelentkező között ott van Lucifer, az ördög is, aki, ha nem kapja meg a hercegkisasszonyt, az egész országot a pusztulásba taszítja. Gergelyen a feladat, hogy a lányt megmentse, és kalandjuk itt kezdődik csak igazán.

Aki látta már nem egyszer az animét, az tudhatja, hogy a francia író meséje és az anime cselekménye között sok hasonlóság van, tekintve, hogy a japán verzió az alap művet dolgozza fel, belecsempészve egy kis japán mentalitást is. Maga a történet nagyon európainak hat, de nem mondhatjuk, hogy a távol-keleti feldolgozás rontana az élményen. A mű klasszikus királyfi-királylány tematikája ebben az animében is megteremti azt a klasszikus atmoszférát, amelyet mi európai kisgyermekként átéltünk a hasonló mesék olvasása, vagy hallgatása közben. Az animációs stílus a klasszikus karakterábrázolással mutatja be a szereplőket, egy ilyen régi műnél a kora szemével nézve nagyon szép és igényes bemutatást kap. Természetesen csaknem 50 éves animéről van szó, szóval akik már a dinamikusabb mozgásokon és fényekkel teli, szupermodern látványvilágon nőttek fel, azoknak elsőre furcsa lehet, de érdemes megpróbálni az akkori ember szemével végigkísérni. Az animerajongók nem csalódhatnak benne, hisz a klasszikus külső és az európai eredetű történet ellenére a japán megvalósítás is tükröződik a művön. A képi megjelenítések mellett a zenei aláfestés is nosztalgikus élményt kelt, amelyet kísérnek a Disney klasszikusai mintájára belecsempészett gyönyörű betétdalok. A magyar szinkronban ezek az énekek csendülnek fel magyarul. A szinkron minősége pont ideális egy ilyen régi animéhez, Csizmás Kandúr hangján pedig a megunhatatlan Kern András szólal meg, és természetesen énekel is.

Három év múltán érkezett a folytatás Nagagutsu Sanjuushi címmel, amely magyarul a Csizmás Kandúr nyugatra megy nevet viseli. Ebben hősünk a vadnyugaton teremt igazságot, Jimmy-vel ketten derítenek fényt a szépséges Annie apjának, a sheriff gyilkosainak kilétére. A mű a korának western filmjeiből merít ötletet és ezúttal nem európai, hanem amerikai sztori kerül feldolgozásra. 4 évvel később, 1976-ban a stúdió megjelentette Csizmás Kandúr következő kalandját Nagagutsu wo Haita Neko: 80 Nichikan Sekai Isshuu címmel, amely magyarul a Csizmás Kandúr a világ körül címet kapta. Az anime Jules Verne: 80 nap alatt a föld körül 1873-ban megjelent regényének történetét meséli el a gyerekeknek, amelyben Phileas Fogg karakterének bőrébe Csizmás Kandúr bújik. Kandúrunk egy egyszerű pincér egy előkelő étteremben, ahol egyszer csak felröppen a hír, hogy valakinek sikerült körbeutazni a földet 150 nap alatt. Röfi úr, a nagydarab, undorító nemesúr ezt lehetetlennek tartja, ám Csizmás Kandúr szerint meg lehet csinálni az utazást akár 80 nap alatt is. Kettejük fogadásából indul ki az izgalmas kaland, amely utazás végén Kandúr élete lesz a valódi tét. Ez a három mű alkotja a japán Nagagutsu trilógiát, amely így fél évszázad elteltével is hordoz tanulságot a jelen generáció számára is.

Ahogy az lenni szokott, apróbb bírálatokat itt is kapott az anime, a halál központi szerepe, és az esetleges „erőszakos” jelenetek megléte miatt. Tekintve, hogy japán eredetű feldolgozásról van szó, mára már mindenkinek el kell ezt fogadnia, hogy bizony a távol keleti kultúrában a halál igen is központi jelentőséggel bír, és az élet ezen elkerülhetetlen velejárójára az országban már 6-7 éves korukban felkészítik az embert. Így ezt természetesnek véve nyilvánvalóvá válik, miért kap centrális szerepet a halál és a velejáró fájdalom. Talán a mai generáció ezt már könnyebben befogadja. Aki teheti, és még nem látta, mindenképp tekintse meg ezeket a klasszikusokat, a kedves szülők figyelmébe is ajánlom, hiszen Csizmás Kandúr japán verziója nem maradhat ki egy gyermek életéből sem.