"Azzal a bottal véghez viszed a csodáimat!"

Egyiptom hercege – kritika

2017. szeptember 20. - Gueth Ádám (Filmnomád)

Közkeletű tévedés, hogy az animáció egy gyermeki műfaj és csak butuska mesék színrevitelére alkalmas. A Dreamworks első egész estés animációs filmje ennek a téves személetnek tökéletes cáfolata, mely még hasonló témájú élőszereplős társaival is felveszi a versenyt, hogy aztán a Vörös-tenger fenekére küldje riválisait.egyipt.jpg

Animációs élet a Disney-n kívül
Az Egyiptom hercege a bibliai Ószövetség talán legnagyobb hatású alakjának, Mózes életének egy szakaszát kíséri figyelemmel, gyermekkorától a zsidó nép vándorlásának kezdetéig és a tíz parancsolat megszületéséig. Bár a biblikus cselekményt az alkotók saját bevallásuk szerint is kiszínezték és több ponton megváltoztatták, a végeredmény mondanivalója mégis hű maradt a Szentírás üzenetéhez. Az elsőrangú megvalósítás legfőképp annak köszönhető, hogy az Egyiptom hercege csapata rendkívüli módon bevállalósan állt a forrásanyaghoz, és bár még mindig egy családi moziról beszélünk, messze bátrabb és merészebb, mint a legtöbb Disney produkció. Ez már csak azért is elképesztően nagy szó, mert az Ószövetség cselekményének kegyetlensége helyenként már a Trónok harcával vetekszik. Ezeket az alkotók ízlésesen, de egy családi animációs filmhez mérten meglehetősen őszintén tárják fel. Az Egyiptom hercege hozzáállása természetesen nem előzmény nélküli, Japánban például sikerrel adaptálták rajzfilmsorozattá a Biblia számtalan fejezetét Superbook (Könyvek könyve) címen. Keleti szemlélet a nyugati kultúrkör legnagyobb irodalmi és kulturális művében.1yb6o6l5dlteeralhz5q0bubm6i.jpgDreamworks Vs Ridley Scott 1:0
Az Egyiptom hercege elsősorban azzal emelkedik ki a legtöbb animációs film sorából, hogy képes valódi jellemfejlődéseket prezentálni az animált karaktereken, ami által valódi dráma születik a vásznon. A cselekmény elsősorban a két, testvérként nevelkedett férfiú, a zsidó Mózes és a fáraóvá lett Ramszesz viszonyára fókuszál. Egymás iránti szeretetük majd konfliktusuk hatására pedig egy 3000 éves letűnt világ kel életre a rajzokon, és ezen keresztül bontakoznak ki a biblikus csodák és csapások is.
2014-ben Ridley Scott próbálkozott azzal, hogy élőszereplős verzióban álmodja újra az Egyiptom hercege cselekményét. Az eredmény az Exodus: Istenek és királyok című borzalom lett. Scott produkciója leginkább azért vérzett el (számtalan más hiba mellett), mert képtelen volt megtalálni a fókuszpontot a történetben, így lényegében két és félóra alatt sem tudta elmesélni mindazt, amit az Egyiptom hercege kevesebb, mint 100 percben oldott meg.a-gentle-reminder-that-the-prince-of-egypt-is-the-2-22443-1409768665-11_dblbig.jpgHerceg, pásztor, népvezér
Az Egyiptom hercege karakterei rendkívül összetettek és animált voltuk ellenére is hús-vér embereknek hatnak. Mózes (eredeti hangja Val Kilmer) igencsak nagy utat jár be; a fáraó udvarában felnőtt ifjú – rádöbbenve zsidó származására és az isteni küldetésre – népének vezére lesz, mely küzdelemben viszont egykor testvérként szeretett barátjával, Ramszesszel konfrontálódik. Az élveteg hercegből a film végére igazi profetikus alak válik, akin keresztül az Úr csodái nyilvánulnak meg. Alakját az alkotók az újszövetségi megbocsátás szellemében némileg átformálták, mivel Mózes a film végére sem tagadja meg Ramszesz iránti szeretetét. Az Egyiptom hercege tehát a megbocsátás krisztusi üzenetét hirdeti, szemben az Ószövetség ridegebb tónusával és üzenetével. the-prince-of-egypt.jpg"Én vagyok a felkelő és a lenyugvó nap"
A legbámulatosabb viszont egyértelműen Ramszesz alakja, akit az eredeti nyelvű verzióban Ralph Fiennes szólaltat meg. A fiatal Ramszesz apja, Szethi fáraó árnyékában nőtt fel, aki egész életére a fejébe verte, hogy a birodalom bukásához elég egyetlen gyenge láncszem. Ez az intelem kihat Ramszesz minden további cselekedetére, de az Egyiptom hercege nem csinál agyatlan ókori nácit az ifjú fáraóból, mint tette azt Ridley Scott. Indítékai racionálisak, érthetőek és csak legvégül tölti el őt halálos gyűlölet Mózes és a héberek irányába. A szemfülesebb nézőnek viszont meglehetősen kemény és mellbevágó lehet azt a mondatot a Schindler listája főnácijának megformálójától hallani, hogy "ti zsidók mindenkire csak bajt hoztok!". Ralph Fiennes bizony nem csak Voldemortként tud kegyetlen lenni.rameses.jpg"Atyáid istene vagyok..."
Mózes testvérei, Miriam és Áron is telibe találtak, a velük való találkozás egyike a film legdrámaibb és legkönnyfakasztóbb pillanatainak. Mózes felesége, Cipóra tüzes és vad amazonból válik Isten küldöttének visszafogott társává. Mózes nevelőszülei tekintélyt parancsoló, mégis szerető szülőknek hatnak, miközben az apa, Széthi volt az, aki elrendelte a zsidó gyermekek legyilkolását, és alapozta meg Ramszesz hatalommániáját.  A mellékszerepekben kiemelendő még a két egyiptomi főpap alakja, akik mint Stan és Pan jelennek meg a néző számára. Közös énekprodukciójuk pedig mintha görbetükröt is tartana a megtévesztés feketemágiájára épülő társadalomnak, szemben Mózes valódi isteni csodáinak ellenképeként.
A film valódi főhőse viszont implicit módon mégis Ábrahám, Izsák és Jákob Istene; "vagyok, aki vagyok." Érdekesség, hogy az Úr hangjában a történet valamennyi más főszereplőjének hangja keveredik, mégis Mózesé a legerősebb. Az alkotók ezenkívül szó szerint átvettek sorokat Mózes II. könyvéből, így a filmben valódi ószövetségi gondolatokat adtak Isten "szájába". A Mindenható jelenléte egyszerre félelmetes ugyanakkor csodálatos és méltóságteljes. Ridley Scottnak lett volna mit tanulnia mielőtt az Exodus istenét kitalálta...giphy.gif"És lészen nagy jajgatás egész Egyiptom földjén..."
Az Egyiptom hercegének tónusa egyértelműen a tíz csapás idejére sötétül el leginkább, és ezek a képsorok valók legkevésbé kisgyermekek számára. Ez olyannyira igaz, hogy a legbrutálisabb tizedik csapás (vagyis minden elsőszülött egyiptomi halála) egyenesen horrorfilmbe illő, rendkívül felkavaró módon jelenik meg a képernyőn, és ez az esemény indikálja a testvérpár végleges szembekerülését. A csapások azért is hangsúlyosak, mert ezek által nyilvánul meg a történet egyik központi kérdése is: vajon számít-e adott történelmi helyzetben, hogy felebarátaink milyen zászló alatt állnak, milyen istenhez imádkoznak? Ramszesz ugyanis nem jókedvéből nem engedi el a rabszolgaságban szenvedő zsidó népet, hanem mert számára a rabszolgaság történelmi szükségszerűség, és az egyiptomi nagyság egyik alapköve. Ezért az ideológiáért viszont mind neki, mind az egyiptomi népnek rendkívül kemény árat kell fizetnie, mely még Mózes vállaira is ólomsúlyként nehezedik, hisz Isten választottjai próbáltatnak meg leginkább a küzdelemben.mozes.jpgAudiovizuális csoda
A fentebb soroltakat csak emeli az Egyiptom hercege szemkápráztató vizualitása és kidolgozottsága. A hagyományos 2D animáció ízlésesen keveredik 3D-s elemekkel, így a film látványvilága sokkal befogadhatóbbá válik a néző számára, néha még előszereplős filmeknél is látványosabb végeredménnyel (főleg a Vörös tenger kettéválása). Az alkotók meglehetősen sokat merítettek a hieroglifák, egyiptomi rajzok és falfestmények ábrázolásmódjából, így utaztatva a nézőt az időben. A film zenéi és dalai (ismét viva la Hans Zimmer) sokkal komolyabbak a legtöbb családi rajzfilmnél és komoly narratív szereppel is bírnak a történetben. Az Egyiptom hercege nem csak érzelemközvetítésre és öncélú dalolászára használja a zenét, hanem egy igazi musicalhez méltóan szervesen építi a dalokat és a dallamokat a történetbe. Érdekességként említhető viszont, hogy a film főcímdalának számító When You Believe című slágert (melyet a mű stáblistájánál már Mariah Carey és Whitney Houston énekel) valószínűleg egy kínai népdallam ihlette, ami viszont a kreditekben nem jelenik meg.


A kínai népzene

 


Az Egyiptom hercege betétdala 

A film magyar szinkronja egyébként még az eredeti hangoknál is hitelesebben adja vissza a szereplők érzelmeit, a dalok viszont angol nyelven szólnak legjobban. Az Egyiptom hercegét mindenkinek szeretettel tudom ajánlani, aki nyitott a mélyebb témájú rajzfilmekre, a teológiai gondolatokra és a nagyszabású, biblikus történetekre. Gyermekek számára a megtekintést viszont érettebb korban vagy szülői felügyelettel és kellő háttérismerettel ajánlom, mert bizonyos részei nagyon felkavaróak lehetnek a fiatalabbaknak. Jómagam még 8 éves koromban, moziban láttam először a filmet, de érdeklődésemnek és neveltetésemnek köszönhetően én tisztában voltam a filmben bemutatott ószövetségi történettel, ezért kevésbé ért meglepetés. Számomra lebilincselően hatott az, hogy amit addig a kis gyermek-bibliámban lapozgattam egyszerre ennyire nagyszabású megvalósítást kap, és mai napig bármikor le tudok ülni elé, a dalokat pedig önállóan is hallgatom.

A film legfőbb üzenete viszont hívőnek és nem hívőnek egyaránt megfontolandó: a csodák néha a legkisebb, legegyszerűbb dolgokkal kezdődnek, mint például egy egyszerű pásztorbot:

"Azzal a bottal véghez viszed a csodáimat!"mosesandgod.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://akritizator.blog.hu/api/trackback/id/tr9212875746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A nép fia 2017.09.21. 15:27:15

Szép írás egy remek rajzfilmről. Köszönöm! :)

Gueth Ádám (Filmnomád) 2017.09.22. 12:35:03

@A nép fia: Én köszönöm, hogy megtisztelsz. :)
süti beállítások módosítása