Azeroth életre kel

Warcraft: A kezdetek - kritika

2016. május 27. - J103Baronski

Talán 10 éve hallhattunk először arról, hogy a Blizzard Entertainment a Warcraftból filmet szeretne készíteni. Azóta felkereste őket Uwe Boll - hála égnek - kevesebb, és Sam Raimi több sikerrel. Végül a rendezői székben David Bowie fia, Duncan Jones landolt, akinek az alapvető ötlete abban különbözött Raimiétől, hogy a két frakciót, jelen esetben a Hordát és az embereket (ugyebár az 1994-es Warcraft: Orcs & Humansről beszélünk) egyenlő arányban kell bemutatni és favorizálni. A másik szempont, amit a rendező úr és a Blizzard szem előtt tartott, hogy az egyszeri, Warcraftot maximum internetes félelemkeltő cikkben (elpusztul az életed, ha játszol a WoW-val, stb. - kis túlzással) látott néző is megértse mi folyik a vásznon.

01_10.jpg

A történet szerint az első Warcraft RTS idején járunk, közvetlen a Draenor (orkok bolygója) kiapadása után, mikor is az orkok létrehozták a Dark Portalt, hogy átjussanak Azerothba, ezzel új lakható földet találva. Ez persze az emberek rovására megy, így a két frakció ellentétbe kerül. Azonban a orkokon belül is akadnak nézeteltérések, ugyanis Gul'dan (Daniel Wu) teljes hatalmat akar, ezért a Durotan (Tommy Kebbell) vezette Frostwolf klán megpróbál fellázadni a Horda ellen. Dióhéjban ennyi, viszont egy dolgot javasolnék a filmhez. Mivel valamiért se Duncan Jones, se a Blizzard nem látta fontosnak, hogy elmagyarázza az orkok háttértörténetét, ezért ha érdekel a film, vagy csak hiányoltad belőle ezt, akkor ezt a cikket ajánlom elolvasásra.

03_11.jpg

Karazhan. Egyelőre még nem a Fiery Warhorse-t farmolják.

Előre bocsájtom, a kritikák többségével ellentétben szerintem a Warcraft egy jó film lett. Csak simán jó, semmi több. A Warcraft történelmének ismeretében könnyű volt összerakni a szálakat, viszont nem tudom elképzelni hogy valaki, aki nincs tisztában a háttérrel, az ezt hogyan rakhatta össze, hisz olyan történeti elemeket hagytak ki, amelyek szerintem fontosak lettek volna bizonyos motivációk megértésében. Úgy vélem, hogy a negatív kritikai visszhang annak az eredménye, hogy a film eszméletlenül rohan és az egyszeri nézőnek a rendező erőfeszítései ellenére sem magyarázza el a miérteket. Persze nem is én vagyok a megfelelő személy, aki megtudja mondani, hogy a Warcraft idegeneknek miképp tetszhet a film.

04_8.jpg

Durotan, a Frostwolf klán vezére és legjobb barátja, Orgrim (Robert Kazinsky). A CGI a trailerekkel szemben csillagos ötös.

Ha már a rohanásnál tartottunk, akkor magáról a karakterekről és a cselekményről is beszélhetnénk. Mindössze két órában elmesélni egy ilyen történetet merész vállalkozás, és ilyen téren el is bukik a Warcraft. Karaktereinkből keveset kapunk és azok sem kibontásukkal foglalkoznak, vagy ha igen, akkor meg jobbára erőltetettnek tűnik. Ettől független a színészék többé-kevésbé hozták a várhatót és hihetőek saját figurájuk szerepében. A cselekmény viszont csapong, ugrál össze-vissza, ráadásul nem hagy lélegezni vagy egyáltalán elmélyülni a tájban. Például: megérkezünk Dalaran repülő városába, és rögtön a célhelyre érkeztünk. A játékosok tudják milyen belülről Dalaran vagy éppen eszik-e vagy isszák. Az átlagnéző kötve hiszem, és ez még számos helyen elmondható (így zárójelben megjegyezném, hogy a trailerekből elég sok jelenet benne se volt a filmben, egy rendezői változat esetleg?).

Most úgy tűnik, mintha a filmet rosszként állítanám be, holott mégis piszok jól szórakoztam rajta. A Warcraftnak rengeteg hibája van, de mindezek ellenére szórakoztat. Egy rettenetesen látványos filmről van szó, jól kidolgozott akciókkal, és mégiscsak elkalauzol minket Azeroth világába, mely itt is él és lélegzik, csak ezúttal filmvásznon. Lehet emiatt mondom rá, hogy bejött, hisz fejben ki tudtam egészíteni a hiányzó lyukakat, de pár Warcraft szűz ismerősöm is kedvelte, így egy próbálkozást mindenképp megér.

05_2.jpg

Balról jobbra: Khadgar, (Ben Schnetzer) Medivh (Ben Foster) és Lothar (Travis Fimmel). Itt megjegyezném, hogy nem mindegyik sztoriváltoztatás sült el jól (a cikkben nem említett Garonáé főleg).

Hogy a videójáték adaptációk átka megtört volna? Szerintem igen, vagy legalábbis már a jó irányba haladunk. Remélhetőleg a film jól teljesít a kasszáknál és akkor az elég gazdag Warcraft történelemből is több fejezetet kaphatunk kézhez, és talán egyszer eljutunk a minden fan által várt Lich King sztorihoz is. Van hová fejlődni, van mit átgondolni, de a filmből árad (már csak az easter eggek alapján is) a készítők szeretete. Duncan Jones jó munkát végzett, de sajnos nem hozta ki ebből a maximumot, vagy csak a film egy bizonyos része a vágóasztalon maradt.

A bejegyzés trackback címe:

https://akritizator.blog.hu/api/trackback/id/tr608751260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kobor Szellem 2016.05.28. 13:49:53

A film teljesen jó és vállalható, bár lehetett volna hosszabb. A drámái és csatái ütősek. Simán 9/10 a fantasyk között. A lotr-ban sem magyaráztak semmit, szauron gonosz, készpassz. A marvel filmekben is a képedbe nyomják a thanos vicsorgó fejét, hogy na most ő lesz a főgonosz, pedig azt sem tudod, eszik vagy isszák. Ide sem kellett lexikon. A cselekmény haladt, pörgős volt, a tájak szépek, egyedül azt hiányoltam, hogy hosszabb legyen, és több mindent, hosszabban megmutassanak (ahogy a postban írják példának Dalarant)
süti beállítások módosítása