Valljuk be őszintén, nem volt túl aktív mostanában a magyar filmipar, valamint a 2000-es évek alkotásai is amolyan „nesze semmi, fogd meg jól” művek voltak. A vígjáték műfajt meg nem is kell említeni, mert mostanában igen csak szívhattuk a fogunkat pár elhanyagolható produkció után. 2015-ben viszont úgy tűnik megtörni látszik a jég, hiszen Ujj Mészáros Károly rendezőnk ebben az évben bemutatta nekünk új filmjét, amely mögött nem kis munka áll, ami ezúttal meg is hozta a gyümölcsét. Vegyük górcső alá ma a Liza, a rókatündér című filmet. (2015)
Történet és megvalósítás
Liza (Balsai Mónika) egy átlagos ápolónő, 12 éve már, hogy a japán nagykövet özvegyét Márta nénit (Molnár Piroska) gondozza. Munkája nagyon elszigetelte őt a többi embertől, így csak egy barátja van, Tomy Tani (David Sakurai), a halott japán énekes szelleme. Liza a harmincadik születésnapján eldönti, hogy megkeresi a hőn áhított szerelmet. Ezután a fiatal ápolónő körül különös halálesetek történnek mindazon férfiakkal, akik szerelmükkel üldözik a lányt. De vajon ki ezért a felelős és mi folyik Lizánk körül?
Nos erről a műről igazából nem is egyszerű beszélni. A kérdésekre választ ad ez a szimplán másfél órás kis történet. A sztori alapanyagát ójapán mondák és történetek alkotják, ezek mondhatni szerves részei filmünknek. Ebből a szemszögből látványilag és elbeszélésileg is tud teljesen újat hozni, ami mindenképp példaértékű. A keretbe zárt történet egészen egyedi világot tár elénk, amely a végletekig szürrealisztikus. Hogy mit értek ez alatt? Az alkotói szabadság munkáját jelzi, hogy a borítás afféle 70-es évekbeli árnyalatot tükröz, ám itt a nyomát sem lehet látni korabeli szocialista értékrendnek. Nyugati stílusú elemekkel tarkították az alkotók a film atmoszféráját, ahol még a főváros nevét is átköltötték, így mutatva, hogy ez a mű egy cseppet sem kívánkozik véresen komolyan venni magát. Liza személyisége teljesen oda van a japán értékrendért, zenéért és művészetért, és ez az elem megannyi lehetőséget hordoz magában, amely gyakorlatilag ki is van használva. Láthatjuk keveredni a felkelő nap országának kultúráját a sajátunkéval, ilyenre magyar filmek esetében még nem volt példa. Európaiak közül talán a francia filmek mutatnak nagyobb kooperációt japán stábokkal és most mi is beálltunk a sorba. Különféle szokások, motívumok, jelképek keltenek keleti hangulatot az alkotásban, amit érdemes megfigyelni
Mit is nyújt látványilag a Liza, a rókatündér? A film misztikus vonalát Tomy Tani, azaz David Sakurai jelenetei adják. Mivel egy kísértet karakterével állunk szemben, így a megvalósításnak is hasonló érzetet kell tükröznie. Ehhez nyújtott segítséget a CGI, amely elem remekül működik a műben, teremtve maga körül egy természetfeletti légkört. Ujj Mészáros Károly első nagyjátékfilmje ennek értelmében inkább a felnőtt korosztályt célozza látványilag, valamit humor szempontjából is. Ez utóbbi adja a film vígjáték részét. Ezt a kissé szarkasztikus, ugyanakkor aranyos elemet sokszor merev kameraállások segítik, melynek hatására nem fogjuk a hasunkat a röhögéstől, de mindenképp jót szórakozunk szereplőink helyzetein és beszédein.
Karakterek és színészi játék
Személyiségekből nincs hiány, mert a film igyekszik feltüntetni a lehető legváltozatosabb karaktereket, akiket így vagy úgy, de mindenképp lehet valamiért szeretni. Nincs konkrét értelemben vett főgonosz, vagy szentéletű ember a műben, mindenki ad egyfajta színt a gárdának, ettől lesz a szereposztás nagyon szórakoztató. Mellőzi az egysíkú párbeszédeket és jelneteket, csakis az alapsztorira koncentrál, hogy ne terelődjön el a szál egy másik irányba. Ennek megfelelően a színészi játék is megfelelő. Balsai Mónika főszerepéhez méltó, hiteles alakítást produkál, nagyon jól adja a szende, ártatlan ápolónőt, aki megrögzötten híve a japán kultúrának és szüntelenül keresi a boldogságot. Reviczky Gábor rendőrkapitányként tűnik fel a színen, és bár jelenete viszonylag kevés van, de humorát tekintve nélkülözhetetlen a jelenléte. Bede-Fazekas Szabolcs játssza a filmben Zoltán zászlóst, kinek karaktere teljesen közömbös, csőlátású férfi személyiség és mellé még egy kicsit szerencsétlen is. Mondanom se kell a színész maradéktalanul hozza ezt a fajta identitást, amely komoly és vicces is egyszerre. A Koppenhágában született japán származású színész David Sakurai játssza a szellemet. Sajnos nem tudhat maga mögött túlzottan jó filmeket, de ebben a filmben érzéseit maradéktalanul át tudja adni. Sajnos keveset beszél a filmben, ez meg is van valamilyen szinten magyarázva (egy apró kérdéssel), saját részről egy kicsit többet szerettem volna hallani a hangját, hiszen Liza karaktere tud japánul így a kommunikáció sem lett volna értelmetlen. De Tomy inkább a tettek embere. Mindemellett felüdülés hallani a magyar színészeket, ahogy japánul szólalnak meg.
Zene és összegzés
A filmben japán és norvég country betétdalok teszik ki a zenei repertoárt, amik a jelenetekkel összekötve bukkannak fel. Ez utóbbi erősíti az egész abszurd bemutatást, és jól működő komikumot alkot. A japán dalokat Erik Sumo and The Fox-Fairies nevű bandának köszönhetjük. A szöveget Eiko Toda japán szövegíró írta, aki a filmben elhangzó japán mondatokért is felelős. A jelenetek egyik percről a másikba csapnak át zenei klippé, ennek a megvalósítása teljesen jól sikerült és rendben működik. Az elhangzó dalok ritmusosak és élettel telik, remekül megteremtik a hangulatot.
A Liza, a rókatündér lehet az a film, ami kirántja a magyar filmipart mély gödréből. Egy felettébb szórakoztató, ám ha külső burkát lefejtjük, akkor egy mégis rém egyszerű romantikus vígjátékkal állunk szemben, melyben láthatjuk keveredni a saját és a távol-keleti kultúrát hangulatos zenével és jó humorral tálalva. A film mögött csaknem 5 évnyi munka áll, de megérte beléfektetni az időt, hogy egy abszurdan vicces világot hozzanak az alkotók „Csudapestre”. Nemcsak a japán kultúra szerelmeseinek ajánlom, hanem mindenkinek, akik szeretnének látni végre egy élvezhető magyar produkciót, mert garantáltan megéri a pénzét.
