A kommunizmus a lakásba költözik

Foglyok - kritika

2019. december 28. - Gueth Ádám (Filmnomád)

Mi történik, ha egy napon nem elhurcolják a diktatúra számára gyanús elemeket, hanem maga a diktatúra költözik be a lakásba? Az Oscar-díjas Deák Kristóf első egészestés játékfilmje, a Foglyok ezúttal a Rákosi-rendszer legmélyére kalauzolja el nézőjét, szatirikus formában.mv5bmthhyjexnzitmmi2os00zji0lwjjy2ytmtc3y2u4ztfimgy1xkeyxkfqcgdeqxvymtmxnjq4mza_v1_sx1777_cr0_0_1777_851_al.jpg

1951-et írunk, Rákosi Mátyás hatalma csúcsán áll, a lakosságot pedig a kommunista rendszer ökle, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) terrorizálja. Fekete autójukkal éjszaka érkeztek a gyanútlan áldozatokhoz és vitték el őket börtönbe vagy kitelepítésre, ami a népemlékezetben csak csengőfrászként maradt meg. Egy napon a Gaál-család lakását is az ÁVH csengetése riasztja fel, ám a kitelepítés helyett a párt katonái beköltöznek az otthonba. A család nem is sejti mindez miért történhetett, ráadásul a lakásra érkező vendégeket is foglyul ejtik, így egyre többen zsúfolódnak össze a szűk helyiségben.

Vörös András forgatókönyvét igaz történet ihlette. A valóságban Szűts Miklós festőművész családjával történt a hétköznapinak korántsem nevezhető eset. Az alkotók a család kérésére a neveket megváltoztatták és bizonyos szituációkat is átírtak, dramatizáltak, de a rendező elmondása szerint a legtöbb részlet hű a történelmi valósághoz.

foglyok.jpg

Az '50-es évek filmes feldolgozásának Magyarországon már a rendszerváltás előtt is igen komoly hagyománya volt. A leghíresebb példa erre természetesen a Bacsó Péter A tanú című filmje, mely szatirikus hangnemben, a valóságot  némileg karikírozva ám egészében véve mégis hűen mutatta be a Rákosi-rendszer terrorját. Kovács András A ménesgazda című filmje a '70-es években szintén szokatlan bátorsággal mesélt a korszakról, akárcsak Kósa Ferenc A tízezer napban. Deák Kristóf ugyan korábbi filmjeiben is (Mindenki, A legjobb játék) foglalkozott már a hatalom elnyomó természetével, de történelmi és politikai kontextusban ez az alkotás bontja ezt ki számunkra.

A Foglyok némileg A tanú ironizáló stílusának nyomán meséli el történetét, mely számos elemében Örkény István Tótékjára és az abból készült Fábri Zoltán filmre, az Isten hozta őrnagy úrra hasonlít. Deák filmjében szintén nem éri be azzal, hogy sematikus ábrázolásmódot adjon a diktatúráról, hanem azt a mindennapok valóságán keresztül tárja fel igencsak aprólékos gonddal. A lakásba költöző ÁVH-soknak például kiforrott egyéniségük van, akik néha még barátkoznak is a család gyermek tagjával, ami igencsak feszült pillanatokat szül a játékidő alatt.
mv5bymfmytfjztqtotjhoc00yty4ltlmyjetodrlyzg5zgq5ndhhxkeyxkfqcgdeqxvymtmxnjq4mza_v1_sx1777_cr0_0_1777_848_al.jpg

A lakásban a korabeli Magyarország minden rétegéből kaphatunk ízelítőt, a kisembertől kezdve a párt szürke egerén át az árulókig. Sodró Eliza, Fekete Ernő és Szamosi Zsófia játéka ezt a bizonytalanságot támasztja alá, miszerint az ember legközelebbi hozzátartozóiban sem bízhat igazán. Bár a film kamaradráma rengeteg karaktert mozgat, melyek közül egyik sem tűnik papírízűnek vagy sablonosnak.

A film jól egyensúlyozik a különböző hangulatok között, a humorosabb pillanatok sem ölik meg az alkotás alapvető feszültségét is komolyságát, sőt hatásosan hangsúlyozzák a rendszer abszurditását, mely a befejező csattanóban csúcsosodik ki. "Vajon lesz-e olyan, hogy már nevetünk mindezen?"- teszi fel a kérdést Fekete Ernő karaktere. Az alkotók tisztában voltak azzal is, hogy a film játékideje és témája miatt alapvetően televíziós fronton állja meg a helyét igazán. Ennek ellenére nem egy olcsó videós-jellegű szappanoperát kapunk, hanem egy olyan alkotást, ami még nagyvásznat is élettel tudja megtölteni.

A Foglyok szinte minden korosztálynak bátran ajánlható alkotás, mely a kisebbeknek élő történelemkönyvként idézi fel a múlt eseményeit, az időseket pedig a rácsodálkozás élményével és a keserédes nosztalgia élményével töltheti el. Különlegesnek számít a tekintetben is, hogy az utóbbi években, még nemzetközi porondon is rendkívül kevés jó politikai szatíra született, így Deák Kristóf büszkén állhat be a sorba, Bacsó Péter mellé.

Szabadság, elvtársak!

A film december 28-án 19.40-kor debütál a Duna Televízióban.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://akritizator.blog.hu/api/trackback/id/tr6315368884

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

enrikokaruszo 2019.12.29. 20:32:22

nevetgélünk, nevetgélünk?
én azért elmondom a gyerekeimnek, hogy kik voltak a gyilkosok, és kik az áldozatok

kvadrillio 2019.12.29. 21:08:28

LEHET-E SVÁJCBAN KOMMUNIZMUST CINÁLNI ? MAROSÁN GYÖRGY...NÉPSAVA.....MIÉRTISNE LEHETN E ??? :)

"""A kutatók egy új - Marx által korábban felismert - tényre döbbentek rá: ha az osztozkodás arányait a hatalmi pozícióban levő partner képes saját érdeke szerint alakítani, akkor a közösből - mások rovására - maga számára sajátíthat ki forrásokat.

A hatalmi pozíció tehát – még ha mindenki a TFT szabályait követi is – lehetővé teszi a partnerek „kizsákmányolását”. Abból, hogy a munkás jövedelme kevesebb, mint a vállalatvezetőé, még nem következik, hogy kizsákmányolták, de ha a hatalmi pozícióban levők saját maguknak oszthatnak, és a munkásnak nincs beleszólása az osztozkodás arányaiba, az szükségszerűen vezet kizsákmányolásra. Ezzel Marx kizsákmányolás-elmélete matematikai igazolást nyert. A hatalmi helyzet önző és kérlelhetetlen kihasználása az élet minden területén a partnerek megkárosítására vezet. Ennek tükrében még érdekesebb a probléma: vajon létrejöhet-e, és tartósan fennmaradhat-e egy altruista egyénekből álló közösség egy alapvetően piacos, egyenlőtlen és versenyző környezetben?
Kommunák globális hálózata
Erre a kérdésre a matematika egy másik - a szegregáció jelenségét vizsgáló - modelljének alkalmazásával lehetett válaszolni. Ez - első közelítésben – arra az észszerű következtetésre vezetett, hogy ha egy társadalom tagjai között akárcsak egy kicsi preferencia-különbség is van és mindenki szabadon megválaszthatja társait, akkor a társadalom szétesik egymást jobban kedvelő tagokból álló csoportokra. (Schelling: Dynamic Models of Segregation. 1971.). A későbbi kutatások azután világossá tették, hogy - szemben a „józan ész” feltételezésével - a nagy és sokféle ágenst tartalmazó populációkban a „jólelkű” ágensek alkothatnak sikeres, és stabil közösséget. (Stewart, A. Plotkin, J. 2013.). Ez arra utalt, hogy altruista személyek képesek kommuna-jellegű közösséget létrehozni, amely fennmaradhat egy versengő, önző és piacos társadalomban. Ehhez „csak” annyit kellett feltételezni: az egyedek tanulnak tapasztalataikból, elfogadják a versengés bizonyos szintjét, és szabadon elmozdulhatnak a társadalmon belül, azaz megválaszthatják partnereiket és közösségüket.

A képletek tehát rácáfoltak forradalmárok generációinak arra a meggyőződésére, hogy tőkés környezetben - a piac és a magántulajdon körülményei - nem jöhet létre a kommunizmus. A matematika ezért nem is tanácsolja erőszakos mozgalom szervezését a kommunizmus egy csapásra történő bevezetésére. Ehelyett inkább azzal biztat: a kommunizmus eszméje a XXI. században felragyoghat. Erősödnek ugyanis azok a hatások, amelyek az embereket új típusú közösségek kikísérletezésére és létrehozására késztethetik. Egyrészt: a korlátlan fogyasztás életmódja folytathatatlan, a fenntartható fejlődés megteremtése halaszthatatlan, a növekedés korlátokba ütközik, és a fogyasztás boldogság-generáló hatása lecsökkent. Ugyanakkor a közösségek kialakítását, a konfliktusok megoldását, és a közösségi szolgáltatások nyújtását az internet olcsóvá teszi

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2019.12.29. 23:04:06

Azé' nem csapkodtam a térdemet a röhögéstől.

Ez inkább egy nagyon szomorú film. Jó lenne mindenkinek látnia.

Jó a végén a poén. Tudtam, hogy hallottam már a nevét, de nem emlékeztem, hogy honnan. Persze most már tudom.

FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2019.12.30. 07:31:36

@fofilozofus: nagyon finoman egyensulyozott a film az ironia es a tragikum kozott. sztem alapvetoen nem vicces, hanem valoban szomoru, de nem egy nyomorfilm vagy szenvedespornó. nekem nagyon tetszett. Egyetlen egy dolog ami nagyon nagyon zavart.
az 50es evekben nem letezik, hogy oregasszonyok, nok kombineben aludjanak ha idegen KATONAK vannak a lakasban. ezt sztem benezte Kristof, de a film 9 pontos.
mindenkinek ajanlom.

FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2019.12.30. 07:37:51

@kvadrillio: uuu bmeg ne mar. ez a nyelvezet, ez az ures okoskodas. nylon inges zsirospofaju partitkarok cucialista mtrializmusa.
fuuuuuuj fuuuuuj
halat adok az egnek hogy en szabadon szidhatom a komminista fergeket, es nem kell rettegnem mint a nagyanyamnak aki egesz eleteben csak azt figyelte ki elott lehet beszelnie. mondjuk 60 felett mar leszart mindenki es ugy nyomta ami a szívén azt ki is mondta. szegeny anyam egyfolytaban felt hogy majd en a suliban kipofazom mit hallottam otthon.
budos tetves kommunista fergek pont az iskolaban is faggattak a kolykokat mibt az avos ebben a filmben.

FILTOL · http://hulyekkimeljenek.blog.hu/ 2019.12.30. 07:40:25

@enrikokaruszo: az a dolga egy szülőnek...es ez a film is elegge egyertelmuen elmonda. jaaa es van benne nyilasbol lett kiskomcsi házmester besugo. imadtama karaktert 10 pontosan adta a kisstilu aljas ferget aki 44ben a zsidot vitette el, most meg a maradek arisztokratat is vitetné...hatha leesne valami.ugye.

nemecsekerno_007 2019.12.30. 15:38:17

Valszeg jó lehet, de ezt az időszakot naturálisan is fel kéne dolgozni, akár egy mini sorozatban. Akit gyerekkorában bántalmaztak az először nem ironizál a gyerekkorán... Szóval lehetne mutatni ahogy az ávósok agyonvernek egy “kulákot”, vele párhuzamosan meg azt, hogy a káder gyerek kap egy új biciklit.