Az igazi kiábrándulás

Disenchantment 2. évadkritika

2019. november 06. - Afthrast

Szeptember 20-án megkaptuk a Disenchantment második évadát. Az első egy elég nagy cliffhangerrel végződött, így kíváncsian vártuk, mi lesz a folytatás. Az első évad fogadtatása elég vegyes volt, viszont úgy tűnt az évad végére egyre csak erősebb lett. Nézzük, hogyan sikerült a folytatás, enyhe spoilerekkel!

tbn.PNG

A sorozat alapjait az első évad kritikájában már lefektettük, úgyhogy ez egy rövidebb kör lesz. Ott fejeztük be, hogy az évadzáró részek felvezettek egy elég jelentős fordulatot és nagyon vártuk, hogy mi fog következni az új évadban. Megszabadultunk pár korábbi karaktertől és egy új világ felé vettük az irányt, ahol kiteljesedhetett volna Bean igazi végzete.

Ahol eddig csak vegetálás, céltalanság és az ebből fakadó magányosság kínja volt, most már távol van tőle és nem állhat útjába a királyság által lefektetett felesleges elvárások. Vagyis valami ilyen is lehetett volna, ha nem dobta volna el a sorozat az évad első két részében az újonnan bemutatott, eddig ismeretlen helyeket és karaktereket és csinálta volna vissza az első évad egyik legfontosabb fordulatát.

disenchatment.jpg

Így tehát a harmadik résztől gyakorlatilag minimális eltérésekkel ugyanott tartunk, mint az első évadban. Érdemi karakterváltozás csak vitathatóan történt és nagyon kevés fő karaktert érintve, de ha megegyezünk abban, hogy történt, akkor is kevésnek érződik és nem igazán válnak érdekesebbé tőle a karakterek. Az előző cikkben próbáltam felvázolni, hogy ha úgy akarjuk megközelíteni, a posztmodern megközelítés nagyon jól észrevehető az egész évad során.

Erre az évadra viszont már ez is nehezebben ráhúzható, a szinte azonnali visszaesést a nyomorba még akár ide is lehet kötni. Már a szatirikus humor is megcsappant és kábé a csúcsa az volt, hogy "a középkorban inkább egy malac adjon elő egy színdarabot, mint egy nő", ami azért nem a szórakoztatás csúcsa. Az utolsó húzása az évadnak pedig az volt, hogy ismét egy semmitmondó cliffhangerrel végződött.

tbn2_1.jpg

Zárásként: lehet, hogy túl szigorú vagyok az új évadhoz, az előző végén azt hittem, hogy jobban el fogunk mélyülni a világában és többet meg fogunk tudni a misztikumairól, így az ezek iránti remények két rész alatti szertefoszlatása, majd pedig visszatérés az előző évad nem kiemelkedő részeinek szintjére nem igazán hagyott kellemes utóízt a számban.

Nem mondanám rossznak az évadot, de az előzőhöz képest nem tapasztaltam jelentős változást, így az egyik legkifejezőbb szó rá talán a "meh". Akinek az első évad tetszett, adhat neki egy esélyt, hátha ez is szórakoztatni fogja, de akinek már az első sem tetszett, nem hiszem, hogy ez fogja meghozni a kedvét.

A bejegyzés trackback címe:

https://akritizator.blog.hu/api/trackback/id/tr1015283802

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Könyveslány 2019.11.07. 08:08:02

Magamban kerestem a hibát, hogy miért nem fogott meg az első évad. Sokat bizonyított szerzők, Futurama-Simpsons feeling, mi a baj?
Hát, azért mert unalmas és semmitmondó. Köszi a cikket, már bele sem kezdek a másodikba.

LuxiMFP 2019.11.07. 19:45:39

Nagyon tetszett az első évad, abban bíztam, hogy erre a második felére fogja igazán kiforrni magát.
Nézhető volt, de nagy csalódás.