Kabos és a magyar Hollywood aranykora

2019. október 08. - SKPittmann

Az, aki valamennyire jártas a film világában, ismeri a 30-as évek magyar mozgóképiparának legnagyobb neveit, legyen az a Hyppolit, a lakáj; A mesautó vagy a Lila akác. Annak ellenére, hogy már a korszakukban sem számítottak ezek az alkotások filmtörténeti remekműveknek, lévén hogy tömegtermékek voltak egy széles közönség számára – a mai napig szívesen tekintünk vissza a 30-as évek filmjeire. Na de mi erre a magyarázat?

kabos.png

Órákig lehetne erről a témáról beszélni, ma azonban egy oldaláról lesz főleg szó, ennek pedig középpontjában nem más, mint Kabos Gyula áll.

Bár főleg csak 7 év filmjeiből ismerjük Kabos nevét, mozgóképes alakításai előtt rengeteg színházi szerepet kapott, ám mint sokan mások a mai napig, ő is beleesett a szórakoztatóipar egyik csapdájába, a típusszerep-beosztásba. Azaz néhány kivétellel mindig ugyanazt a már jól ismert, kissé szerencsétlen, makogó humoros karaktert játszotta. Emiatt soha nem tudott eljutni a “magas” színházba; helyette inkább operettekben, kabarékban és vígjátékokban kapott szerepet. Így jutott el első hangosfilmes szerepéhez, a Hyppolit, a lakájhoz is, amitől kezdve lehet mondani igazán, hogy beindult a karrierje. 1931-től ’38-ig több mint 40 játékfilmben szerepelt, ezek közül csak ’37-ben 16 filmszerepet vállalt el.

Nem szólt ez a korszak sosem a művészetről, a Magyar filmipar annyi mozgóképet akart a nagyközönség elé rakni, amennyire csak képes volt. Meglehetősen egyforma filmek születtek ekkor, hasonló témákkal, struktúrával, karakterekkel és humorral. És ez a legutolsó a legfontosabb – ugyanis kaotikus egy időszak volt a 30-as évek a magyar történelemben, így alapvető elvárás volt hogy a filmek pozitívabb képet adjanak a jelenünkről, és elfeledtessék velünk valójában mi is folyik a külvilágban (remek példa erre, hogy Szép Ernő Lila Akác című tragikusan végződő művét is jelentősen átírták a filmadaptációban, hogy az ne keserítse el a nézőit).kabos_gyula.jpg

Kabos is ebben a korszakban vált igazán országos hírűvé, és ő is azt tette amit elvárt tőle az ekkori filmipar: eljátszotta a kicsinyes, ám szórakozott kisember karakterét minden egyes műben, és ezreket nevettetett meg vele. Nagy alakítások voltak ezek filmmesterművekben? Aligha. Azonban egyszerűségük és pozitív megközelítésük miatt szinte mindenkit meg tudtak szólítani. Történetek voltak ezek szerelemről, házasságokról, féltékenységről, pénzről – szóval mindenről, amit a kor átlagembere átélt, vagy szeretett volna átélni. A következő korok felszínesnek és ostobának titulálták ez időszak filmjeit, mégis ekkor élte át a magyar mozgóképipar a saját Hollywoodját.

Aztán elérkeztek a zsidótörvények, aminek hatására sok magyar színművész menekült el az országból, többek között Kabos Gyula is. Amerikában nem sok szerepet kapott és meglehetősen szűkölködve élt, míg végül több előadása alatt rosszul lett, és az utolsó baleset után nem sokkal később meghalt. A művész nem egyedül hunyt el, vele együtt távozott el a magyar Hollywood is.

Hogy megemlékezzünk Kabos Gyuláról és a harmincas évek filmiparáról, tekintsünk át néhány filmet a korszakból, amiket ma már kevésbé ismernek, de ugyanannyira említésre méltóak, mint a nagyobb művek.285.png

Maga lesz a férjem (1938)

Margit (Ágay Irén) mindaddig sikertelen a párkeresésben, amíg egy hirtelen gondolata révén férjes asszonynak nem adja ki magát. Az újonnan “beszerzett” amerikai vőlegénye, Bobby azonban szeretne személyesen találkozni a férjjel, Dr. Dobokay Gáborral (Jávor Pál), aki maga se tud Margittal való házasságáról. A lány, elkerülve a katasztrófát, meggyőzi Dobokayt, hogy eljátssza a válni kívánó férj szerepét. Azonban a dolgok nem alakulnak ilyen egyszerűen, a “házaspár” tagjai ugyanis mintha egyre jobban elkezdenének egymás iránt mély érzéseket táplálni.
A gyorsan változó eseményeket majdnem olyan nehezen követjük nyomon, mint Margit apja, Dr. Balogh Elemér (Kabos Gyula), aki értetlensége révén még jobban megnehezíti e bonyolult szerelmi csomó kibogozását. Morális tanulságokat messze mellőző, de rendkívül szórakoztató film.

Az új rokon (1934)

A háborítatlan vidéki Esztáry-birtokra egy távoli amerikai rokon, Kitty (Perczel Zita) érkezik meg. A lány merőben eltérő modern, nyugati életmódja miatt felbolydul az elszegényedett család lakóinak élete, azonban a legidősebb Esztáry-fiú, Miklós (Delly Ferenc) nem bánja ezt, mivel fülig beleszerelmesedik a lányba. Mikor azonban kiderül, hogy Miklós családja miatt érdekházasságba van kényszerítve egy másik nővel, Kitty rendkívül felháborodik, és egy sor meggondolatlan cselekedet hajt végre.
Az Esztáry-család többi tagját is nyomon követjük, többet között a felesége elől gyakran elszökő, bohém életet élő családatyát, Sándort (Gózon Gyula), akinek Sámson főpincér (Kabos Gyula) segít folyton fedezni, valamint Miklós húgát, Málcsit (Turay Ida), aki képtelen magára vonni kiszemeltje figyelmét. Ősöreg mese a szerelem felsőbbrendűségéről, remek humorral és színészgárdával – valamint két ekkor depütáló fülbemászó filmslágerrel, (“Kislány kezeket fel” és a “Szeretlek téged”)298.png
Pesti mese (1937)

Egy pesti kalapszalon két lenézett alkalmazottja, Copfos (Turay Ida) és Kubik, a takarító (Páger Antal) meghitt szerelemben élnek, és csak vágyakozni mernek azután, hogy nekik egyszer majd jobb életük lesz. Míg ezen Kubik az iskolába járással próbál segíteni, addig Copfos váratlanul hatalmas összeget örököl egy elhunyt amerikai rokonjától. Hirtelen felborul életük egyensúlya, Copfos fontos személy less a kalapszalon tulajdonosának szemében, aki mindent megtesz hogy tőrbe csalja a naiv lányt és általa ki tudja fizetni halmozódó tartozását. Váratlan fordulatokkal teli, pörgős film ez (mint a legtöbb vígjáték a korszakból) rengeteg humoros mellékszereplővel, akik között szerepel Kabos Gyula is, mint az esti iskola sosem tanuló diákja – akinek a későbbiekben fontos szerepe is lesz hogy visszaállítsa a kalapszalont az eredeti kerékvágásba. Szimpla, de hatásos történet az élet egyszerűségének elfogadásáról.156.png

Ez volt tehát a magyar Hollywood. Rövid és tragikus sorsú, de örök életű. Ha kedvetek tartja, írjátok meg nektek mi a kedvenc Kabos-filmetek ebből a korszakból!

.

A bejegyzés trackback címe:

https://akritizator.blog.hu/api/trackback/id/tr5015002462

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Terézágyú 2019.10.09. 13:12:10

"néhány kivétellel mindig ugyanazt a már jól ismert, kissé szerencsétlen, makogó humoros karaktert játszotta. Emiatt soha nem tudott eljutni a “magas” színházba; helyette inkább operettekben, kabarékban és vígjátékokban kapott szerepet. "

Háttttöööö... azért tudtammal szerepelt elég sok "komoly" színműben is.
Pl. Csehov: Cseresznyéskert, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés stb.

semmiho 2019.10.09. 15:17:55

Egyik kedvencem A papucshős. Könnyed, humoros és fordulatokkal teli.
port.hu/adatlap/film/tv/a-papucshos--a-papucshos/movie-1970

midnightcoder2 2019.10.09. 15:38:15

"Na de mi erre a magyarázat?"

Talán az, hogy ezek az öregek még tudtak filmet csinálni, így ezek a "tucatfilmek' többet érnek mint kb. minden amit a magyar filmipar milliárdos állami támogatás mellett elkövetett, különös tekintettel a celluloidhulladék kategóriás remake-ekre. Az eredeti Hyppolit 50 év múlva is film lesz, a 45 után készült magyar filmeknek pedig a címét is csak a hivatásból ezzel foglalkozók tudják majd.

Alick 2019.10.09. 15:56:40

@midnightcoder2: Még '45 után is készültek jó filmek, különösen a jelmezes történelmiek voltak ilyenek.

Terézágyú 2019.10.09. 16:26:09

@midnightcoder2:
"Talán az, hogy ezek az öregek még tudtak filmet csinálni, így ezek a "tucatfilmek' többet érnek mint
"
Ez így túlzás, a Horthy-rendszer is készült nem egy és nem kettő pocsék film. nyilván most kiemeljük a legjobbat, és általánosítunk, hogy akkor minden film jó vót...

wmitty · http://utanamsracok.blogspot.com 2019.10.09. 20:14:29

"Nagy alakítások voltak ezek?" A napokban láttam (végre moziban!) a Hippolytot, zseniális alakítást nyújt benne, ismét beigazolódott.
Hozzáteszem, maga a már ezerszer látott, és lassan kilencven éve (!) írt film is ellenállhatatlannak és jószerével tökéletesnek tűnt a nagy vásznon! Minden poénja működött, és végig éreztük, hogy hasonlóan hatásos és időtálló humort manapság esélytelen hogy elvarhassunk a moziipartol...

(Pedig, ahogy más is emlékeztetett, ez egy igazi tucatfilm, ami mellett ugyanakkor készült száz másik, futószalagon, ami korántsem sikeredett hasonlóan jóra. Így megy ez, megfejthetetlen.)

erol 2019.10.10. 13:56:34

@midnightcoder2: " a 45 után készült magyar filmeknek pedig a címét is csak a hivatásból ezzel foglalkozók tudják majd"
Ja persze... Nem akarom bántani ezeket a filmeket, de 45 után azért egy kicsit komolyabb filmek készültek, csak néhány név emlékeztetőül: Bereményi Géza, Bódy Gábor, Fábri Zoltán, Gothár Péter, Huszárik Zoltán, Jancsó Miklós, Jankovics Marcell, Sára Sándor, Szabó István, Tarr Béla , Xantus János stb.

erol 2019.10.10. 13:58:55

Ezekben a filmekben inkább csak az az érdekes, hogy egy régi kort mutatnak be (igaz, egyoldalúan).