Ralph lezúzza a netet - és tényleg

2019. január 12. - Fűtő Zsófi

Közel hat év telt el a Disney legújabb animációs filmje, a Ralph lezúzza a netet és az első rész, a Rontó Ralph között, aminek a siker ellenére is csak 2015-ben jelentették be a folytatását. Ralph és Vanellope barátsága szerintem az egyik legkülönlegesebb az egész Disney univerzumban, hiszen amiben lehet abban mind különböznek, ellenben mindig számíthatnak egymásra – de ezért annyira szerethetőek ők együtt.

ralph-breaks-the-internet1.jpg

Mint már említettük hat évvel járunk azután, hogy Rontó Ralph majdnem tönkretette játéktermi játékát a Javító Félixet, hogy érmet gyűjtsön, és végre bebizonyíthassa ő is ér annyit, és van olyan jó, mint a játék szeretett főszereplője. Azonban a céljához vezető utat izgalmak övezték, hiszen megismerkedett a Sugar Rush nevű autóversenyzős játék egyik karakterével Vanellopéval, akinek megmentése és (újra) hercegnővé avatása óta elválaszthatatlan barátokká váltak, miközben legyőzték a játék gonosz uralkodóját, Nasi királyt. Ralph ezzel elérte a célját és környezete és a többi játék sem, mint egyszerű rombolóként tekintettek rá.

Azonban, mikor Ralph segíteni akar Vanellopénak, hogy a játékát érdekesebbé tegye a lány számára akaratlanul is tönkre teszi azt. Az eltörött kormánykerék ára miatt viszont a tulajdonos úgy dönt, számára már nem éri meg ezt megjavítani – így Vanellope és a Sugar Rush többi résztvevőjének sorsa veszélybe kerül, hogy esetleg játéknélkülivé válnak. Ekkor dönt Ralph úgy, hogy most vagy soha, irány az internet a Sugar Rush és Vanellope megmentése érdekében.

Útjuk során pedig egy új világba, az internetbe nyerhettünk betekintést és így új és remek karaktereket ismerhettünk meg, mint a szupermenő és gyors Pengét, Igent, a Buzzz Tube nevű videómegosztó algoritmusát vagy magát egy kéretlen reklámot. De a film picit belekóstol a dark web fogalmába is – persze sokkal gyerekbarátabban, mint alapból képzelnénk.

Először nem értettem a film tizenkettes besorolását, kicsit magasnak tartottam egy egyszerű Disney produkcióhoz – de aztán rájöttem miért is dönthettek így a forgalmazók. A Rontó Ralph legnagyobb fogása ugyanis az, hogy bár mese, de valójában ezt nem kisgyerekeknek készítették. Persze, ők is nevethetnek azon, hogy Ralph milyen szerencsétlenül mozog az internet világában (szó szerint) de ők már kevésbé látnák a kőkemény társadalomkritikát, amit ez a film magában hordoz. Egy olyan karaktert látunk, aki huszonhét éven keresztül (videójáték évben ez elég soknak számít) csak a kiszámíthatóságot és a stabilitást kereste, nem ismerve mást és nem is vágyva a változásra – majd jön egy fiatalabb (valljuk be) gyerek, aki teljesen felforgatja az életét. Sőt az a veszély fenyegeti hősünket, hogy egy új világ miatt veszíti el – amit ő közel sem ért már annyira, mint fiatal barátja. Ha ez nem ír le minden huszonegyedik századi X-Y-Z generációs családi kapcsolatot, akkor semmi.

Ugyanis amellett, hogy a Rontó Ralph alkotói kinevetnek minket, önmagukat és mi is magunkon nevetünk – feltartják a tükröt ás megmutatják meddig is jutottunk. Manapság egy lájkkal vagy szívvel mindent elintézünk, sőt egyesek élete (vagy éppen megélhetése) függ tőlünk és a tartalmakon, amiket megtekintünk. A számok, a macskás videók és egy-egy Bob Ross videó mögött ugyanis mindig van egy algoritmus, ami vezet minket. És ez mind megtalálható ebben a filmben.

Ez a fajta gondolatmenet nem jut el hozzánk azonnal, hiszen annyit és annyira nevetünk, hogy eszünkbe sem jutna mélyenszántóbban átlátni a helyzetet – de ezért is ennyire remek ez a mese. Az élvezethez pedig hozzá ad, ha tisztában vagyunk néhány jelenlegi trenddel, mint a viral videókkal a YouTubeon, vagy éppen a BuzzFeed tesztek mélyenszántó és feneketlen világával.

Mivel egy meséről beszélünk teljesen megértem a szinkronizálást, de be kell, hogy valljam, én kissé sajnáltam. Hiszen az eredeti verzió megadja nekünk a csoda érzetét, mikor a Disney hercegnők eredeti hangjukon szólalnak meg, vagy az ismert „I AM GROOT” mondat Vin Diesel közreműködésével - és ezt bizony a magyar szinkron nem tudta felmutatni. Sem azt mikor egy-egy youtuber működött közre a filmben, hiszen az ő hangjukat sem halljuk. De néha azért megpróbálták úgy alakítani, hogy legyen szinkron, akit már ismerünk. Azonban ez egyedül az én problémám és ezen is inkább csak utólag kezdtem el sajnálkozni. A Rontó Ralph második része ugyanis tényleg jó lett. És ezt senki nem veheti el tőlük.

A bejegyzés trackback címe:

https://akritizator.blog.hu/api/trackback/id/tr8814557110

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.