"Indulj, keresztes vitéz!"

Mennyei királyság (Rendezői verzió)

2016. október 30. - Gueth Ádám (Filmnomád)

"Deus Vult!"- Isten akarja; Ez a bizonyos mondat 1095-ben zengett fel a franciaországi Clermont mezején, amikor II. Orbán pápa kihirdette az első kereszteshadjáratot a Szentföld elfoglalására. E mondat mindig is jó szlogennek számított azok számára, akik valamilyen felsőbb indíttatással próbáltak érvényt szerezni saját érdekeiknek. A kereszteshadjáratokat sokan (és nem teljesen alaptalanul) a kereszténység szégyenfoltjának tartják, és számos alkalommal hozzák fel példának a vallás kártékony hatásaiként. Ridley Scott, a Gladiátor sikerén felbuzdulva úgy döntött, ismét egy történelmi eposzt forgat, de ez alkalommal a szentháborúk vitatott korszakát elevenítette meg a nagyérdemű számára. Sajnos azonban a végeredmény első körben nem hozta meg a várt sikert, amiről viszont ez alkalommal nem is a rendezőzseni tehetett, sokkal inkább a vágószoba és a filmstúdiók üzleties ördögei. A Kritizátor kereszteshadjáratának célja ezúttal nem más, minthogy megismertessük veletek Ridley Scott félresiklott , majd megdicsőült remekét, a Mennyei királyság rendezői verzióját és a film mögött rejlő történelmi igazságot. A Moby Dick zenekar dalát idézve: "Indulj, keresztes vitéz!"

kingdom.jpg

A kevesebb több? Hát nem mindig!
A film 2005 májusában debütált a mozikban, de sajnos nem aratott túl nagy anyagi és kritikai sikert. Ehhez talán az is hozzájárulhatott, hogy abban az időszakban nagyobb figyelem irányult a Star Wars - A sithek bosszújára. Sokkal fontosabb tényező viszont az, hogy a legtöbb néző nem érezte kerek egésznek a látottakat, mintha valami hiányzott volna ahhoz, hogy összeálljon a kép... és hiányzott is. Scott eredetileg ugyanis egy 190 perces verziót vágott össze, amit viszont a huszadik századi rókák (a Twentieth Century Fox emberei) túlságosan hosszúnak éreztek, így az alkotás 144 percesre vágott verzióját küldték a mozikba, a már említett kudarcos eredménnyel. Ez azért is fura, mert a pl. a Schindler listája, a Titanic és a Gyűrűk ura - A király visszatér is 3 óránál hosszabb játékidővel bírtak, mégis sikeres alkotásokká váltak. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a Mennyei királyság jobban teljesített Európában, illetve az arab nyelvű országokban. Ez talán annak is tulajdonítható, hogy 2005-ben még javában zajlott az iraki háború, de erről még a későbbiekben szólunk. Ridley nagymester viszont - aki elég híres a rendezői verzióiról - lehetőséget kapott, hogy közreadja a Mennyei királyság eredetileg megálmodott verzióját, és a visszajelzések ezúttal egyértelműen pozitívak voltak. Sok kritikus egyenesen a legjelentősebb rendezői verziónak tartotta a bővített kiadást. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ezáltal a direktori vágás mellőzné a mozis verzió minden hibáját, de egy sokkal komplexebb, összetettebb és árnyaltabb képet kaphatunk annál, mint amit eredetileg bemutattak.

Mennyei komplexitás
William Monahan (aki A tégla című film írójaként kapott később Oscart) forgatókönyve a XII. században játszódik, a második és a harmadik kereszteshadjárat között, amikor Jeruzsálem már majdnem egy évszázada keresztény kézen van, de béke áll fönn az Európából érkezett jövevények és a muzulmánok között. Balián (Orlando Bloom, A Karib-tenger kalózai után újra eme mesterségben) egy kis francia falucska kovácsa, aki öngyilkos feleségét gyászolja (gyermekük holtan látta meg a világot). A faluba egy Godfrey nevű kereszteslovag (Liam Neeson) érkezik, aki egy szentföldi település, Ibelin bárója, és mint kiderül, Balián édesapja. A kovács követi frissen felbukkant édesapját és lovagjait, hogy bűnbocsánatot nyerjen maga és halott szerelme számára. A Szentföldre érve pedig Ibelini Baliánként híresül el, aki igazi lovagként küzd a törékeny jeruzsálemi béke fenntartásáért. A rendezői változat természetesen a történet alapját nem írja át, ám olyan hiányzó részleteket ad hozzá a cselekményhez, amitől a látottak sokkal érthetőbbé és átélhetőbbé válnak. A vágás többek között a film nyitányát is drasztikusan érintette. A mozis verzióból például nem igazán válik világossá az a feszültség, ami Balián és a falu papja (Michael Sheen) között fennáll. A rendezői verzió szerint viszont a pap nem más, mint Balián féltestvére, Godfrey pedig egy lakomán találkozik bátyjával, aki történetesen a falu földesura. Godfrey felbukkanása komoly aggodalmakat ébreszt a falucska urában és fiában egyaránt, mivel attól tartanak, hogy Godfrey ibelini uradalmát Balián fogja örökölni.

kingdom-of-heaven2.jpgkingdomofheavendcdisc34.png

A szentföldi eseményekben is találhatóak jelentős változtatások az eredetileg bemutatott változathoz képest, amely többek között kihagyja a leprában szenvedő jeruzsálemi király, IV. Balduin (Edward Norton) unokaöccsének, V. Balduinnak az uralkodását. Ő a király húgának, Jeruzsálemi Szibillának (Eva Green) első házasságából született gyermeke, kinek korai halála után (a direktori változat a halálára is érdekes magyarázatot ad) Szibilla második férje, Lusignani Guidó (Marton Csokas) veszi át a trónt.  Az említett bővítésekkel számos karakter árnyaltabbá válik, több játékidőt és nagyobb szerepet kapva ezáltal. A rendezői verzió viszont a kis részletektől válik igazán komplexszé. Balián például valójában katonaviselt ember és hadmérnök, ami megmagyarázza későbbi harcászati és ostromtechnikai ismereteit is. Érdekes vallásfilozófiai, illetve valláskritikai adalékokat is kapunk. IV. Balduin megtagadja az utolsó kenetet a jeruzsálemi püspöktől, valamint Balián hitbéli dilemmája is jelentősebbé válik. Egy jelenetben például a sivatagban filozofálva úgymond megfejti az égő csipkebokor mögötti tudományos igazságot. Ugyanakkor a rendezői verzió a David Thewlis által játszott ispotályos lovag alakján keresztül egy-két visszafogott földöntúli elemet is elénk tár, mintha Isten valamilyen úton-módon mégis a cselekmény és a történelem irányítója lenne.

cross.jpgkingdom-of-heaven.jpg

Régi filmes tempó, de több vér
Ridley nagymester a rendezői verziót DVD-n két részre bontva jelentette meg. A régi filmekhez, mint pl. az '59-es Ben Hurhoz hasonlóan, az első részt egy zenés nyitány vezeti fel, az első lemez végén és a második elején is átvezető zenék csendülnek fel. A film tempója és sok beállítása néha David Lean klasszikusát, az Arábiai Lawrence-t idézi. Scott jól láthatóan arra törekedett, hogy jobban kibontsa a történetet, ezáltal téve érdekesebbé a sztorit. Ennek ellenére a harci jeleneteket, az ütközeteket és csatákat is pompásan koreografálja, és itt azért eléggé látszik a gladiátoros rutin. A rendezői verzió, bár lassabb, de az akciójelenetek sokkal intenzívebbek és több igen véres jelenetet is láthatunk, számos lefejezéssel. A sokszor eléggé steril mozis változattal szemben (amiből eltüntették a vérfröccsenést) itt bizony patakzik a vér, de ezek a szekvenciák sem tűnnek öncélúnak. Harry Gregson Williams és a többiek muzsikája is több időt kap a kibontakozásra, és helyenként sokkal inkább odaillő dallamok csendülnek fel, mint a két és fél órás vágásban.

Részletes elemzés a rendezői verzió plusz tartalmáról itt olvasható.
Werkfilm a vizuális effektekről: itt.

Csak Isten tökéletes
Természetesen a rendezői verzió sem mentes bizonyos hibáktól, amik már a mozis vágásban is jelen voltak. Egyik ilyen, hogy a főszereplő Balián egy igen súlyos betegségben, a Trónok harca karaktere után elnevezett Jon Snow-szindrómában szenved, amely a filmek fattyú karaktereinél jelentkező kóros személyiséghiányt jelenti. Valamiért az írók, forgatókönyvírók szeretnek abba a hibába esni, hogy az ilyen módon a társadalomból kiszorult-és taszított embereknek elfelejtenek komplex személyiséget írni. Balián cselekedetei nem gondolatainak összetettségéből vagy árnyalt emberi mivoltából következnek, hanem többnyire csupán a gáncstalanságba és a becsületbe vetett hitéből. A legtöbb esetben ráadásul nem ő irányítja a cselekményt, hanem a cselekmény irányítja az ő tetteit.

A vele történtek is néha már túl hihetetlennek és meseszerűnek hatnak; egyedüli túlélőként vetődik partra a Szentföldön, nála sokkal tapasztaltabb és felszereltebb lovagokat győz le, csupán azért, mert ő a főszereplő, és túlságosan előre látja az elkövetkező eseményeket. Látjuk őt gondolkodni, elkeseredni vagy a vallásról elmélkedni, de mégsem érezzük őt igazi hús-vér embernek, hanem inkább egyfajta emberi jellem megtestesítőjének. Emiatt viszont a vele szimpatizáló, illetve az őt gyűlölő karakterek motivációi is érthetetlenek (legtöbbször egyébként alig ismerik a főhőst), akiknek jellemrajza szintén hasonló problémákat mutat. Bár a bővítés több figurát tett sokkal árnyaltabbá, még mindig elég sok a fekete-fehér jellemvonás. Ez elsősorban a templomos lovagokra, illetve az egyházi karakterekre igaz, akik azért negatívak, mert ahogy ki is mondják, "valakinek ilyennek is kell lennie". A legnagyobb probléma viszont az, hogy a főszereplő, Orlando Bloom színészi tudása eléggé szegényes a kollégáihoz képest. A film sokkal erőteljesebb hatást gyakorolhatott volna, ha Balián szerepét egy karizmatikusabb színész, például Edward Norton játssza, aki viszont ebben a filmben Balduint formálja meg, így tehetsége a leprás király maszkja mögé rejtőzik.

411364.jpg

A valódi kereszteshadjáratok
Bár a Mennyei királyság cselekményének és karaktereinek vannak valós alapjai, a film számos ponton olyan messze áll a történelmi valóságtól, mint Makó Jeruzsálemtől. A valódi Ibelini Balián a Szentföldön nőtt fel, nem pedig a Francia Királyságban. Az alkotók egyébként azért döntettek ennek megváltoztatása mellett, hogy legyen lehetőségük bemutatni azt a világot is, amiből a keresztesek érkeztek. A valódi Baliánt természetesen nem fűzte szerelmi szál Jeruzsálemi Szibillához, és nem volt az a gáncstalan hős lovag, mint akinek Monahan és Scott lefestette őt. Balián a filmmel ellentétben részt vett a keresztesek vereségével végződő hattini csatában, majd az összecsapás után Szalahadin szultán (Ghassan Massoud) szabadon engedte őt azzal a feltétellel, hogy megesküszik, nem fog többé fegyvert ellene. Balián megesküdött a szultánnak, de amikor visszatért Jeruzsálembe, őt kérték fel a város védelmére, mondván, ez előbbre való cselekedet, mint egy "hitetlennek" tett fogadalom. Balián tehát elkötelezett keresztes vitéz volt, nem pedig az a felvilágosult fiatalember, mint akit Orlando Bloom játszott.

szaracen.jpg

A pontatlanságok között viszont tartogathat meglepetést az a pár szekvencia, amely ténylegesen úgy történt, ahogy a film bemutatja. A jelenet, melyben Szalahadin jeges frissítővel kínálja Guidót, aki a kelyhet továbbadja Chatilloni Rajnaldnak (Brendan Gleeson), kivívva ezzel Szalahadin haragját, valóban megtörtént, akárcsak Jeruzsálem szenthelyeinek rózsavízzel történő jelképes felmosása a bővített verzióban. A bemutatott tárgyi kultúra lényegesen pontosabb és hitelesebb, mint a Gladiátor esetében volt. Az ostromnál bemutatott hajítógépeket és ostromtornyokat valóban alkalmazták, de természetesen sokkal kevesebb volt belőlük akkoriban, a katapultok sem hajítottak olyan messzire, és persze a lovagok sem hordták állandóan a súlyos sodronyinget, főleg nem lakomákon.

Ismeretterjesztő film a korszakról: itt. A hattini csatáról írott cikk ezen a linken.

kingdom_of_heaven_photo11.jpg

Középkori história, modern korszellem
A történelmi filmek gyakori hibája, hogy nem a múltban lévő, ma is aktuális kérdéseket feszegetik, hanem napjaink problémáit, illetve a múltról alkotott hibás elképzeléseket vetítik vissza a történelembe.  Az egyik ilyen már a nyitómondatok között olvasható; "Európa az elnyomás és a szegénység kettős béklyójában szenved". Az európai jelenetek sötét színű fényelése is a "sötét középkor" toposzát erősíti, mely sajnos  a XVIII. század óta él az emberekben, amit a marxista történetírás csak tovább erősített. Vajon tényleg olyan sötét az az időszak, mely a katedrális építések fénykora volt?

A History Buffs csatorna kritikája

france.jpg

A film vallási kérdéseivel is hasonló a helyzet. Bár a Mennyei királyság teológiai fejtegetései és mondanivalója mélyen elgondolkoztató és megkapó, valójában napjaink emberének világképe és valláshoz való viszonya érezhető rajta. Balián bizonytalanságában és vallási szkepticizmusában nem a tipikus középkori ember istenfélelme tükröződik, hanem a felvilágosodás vallási szabadelvűsége vagy akár vallásellenessége. E téren Ridley nagymester világnézete is érződik, aki minimum agnosztikus, de inkább ateista szellemiséget vall. Ahogy a film ispotályos lovagja fogalmaz:

"Én nem tartom sokra a vallást. Túl sok vakbuzgó őrült lázálmát nevezték már a vallás nevében Isten akaratának (...) A szentséget az igaz tettekben és a védtelenek melletti bátor kiállásban találod."

isp.jpg

Nagyon fontos viszont, hogy a Mennyei királyság nem az Istenbe vetett hitet utasítja el (ezt a rendezői verzió isteni beavatkozásai is erősítik), hanem azt a dogmatikus szemléletet és fanatizmust, amelyet kétségkívül sok egyházi vezető is gyakorol. Egy ezzel kapcsolatos gondolat IV. Balduin száját hagyja el:

"Az ember mozdulhat parancsra. A fiú követheti atyját. De ne feledd, ha királyok mozgatnak is téged, vagy hatalmasok, a lelkedért egyedül te felelsz. Isten előtt állva nem mondhatod, hogy mások parancsára cselekedtél, vagy hogy az erény nem volt járható út a számodra. Az nem lesz mentség."

balduin.jpg

A Mennyei királyság szerencsére nem esett abba a hibába, hogy démonizált ábrázolást fessen a muzulmánokról. Szalahadin szultán példaértékű, bölcs vezető képében jelenik meg, ami egyébként nem is áll olyan messze a valóságtól. A film viszont elköveti azt a vétket, hogy szimpatikusabbnak állítja be a muzulmánokat egy olyan konfliktusban, ahol mindkét fél UGYANOLYAN brutálisan viselkedett a másikkal, miközben már bántóan sötét képet fest a templomosokról, illetve a keresztény egyházi személyekről. Ne feledjük, a muzulmánok szintén szent háborút, dzsihádot hirdettek Jeruzsálem visszavételére (bár a dzsihád fogalma eredetileg Istennek tetsző cselekedetet jelent, nem feltétlen háborúzást). A kissé sarkított prezentáció annak is köszönhető, hogy Scott mintha megpróbálna párhuzamot vonni a keresztes hadjáratok és napjaink "szent háborúi" pl. az iraki és a palesztinai háborúk között. Ilyen formán a muzulmánok a megtámadott iraki népet, a keresztények pedig a George Bush-féle "keresztesek" mögé felsorakozott nyugati katonákat szimbolizálhatják - ne feledjük, a film készítési éve: 2005! A Mennyei királyság végén olvasható szöveg egyértelműen utal erre:

"Majdnem ezer év telt el a keresztesháborúk óta,

de a Mennyei királyságban a béke még mindig vágyálom."

(A fenti idézetek a mozis verzióban is szerepeltek)

Scott filmjében tehát erősen keverednek az autentikus középkori elemek napjaink modernkori gondolkodásmódjával és kérdéseivel. Viszont ha túl tudjuk tenni magunkat ezen, akkor nagyon is aktuális eszmefuttatásokat kapunk a kultúrák különbözőségének elfogadásáról, a vallás és a hit elkülönítéséről, valamint a becsület és az erény természetéről. Megszívlelendő gondolatok ezek a Föld valamennyi lakójának, legyen az keresztény, muszlim, zsidó vagy bármely vallás, felekezet, illetve világszemlélet híve.

00-cruzada-papo-de-cinema.jpg

Békés hadjárat a rendezői verzió forgalmazásáért
Összességében a Mennyei királyság, bár így sem egy hibátlan alkotás, de a fentebb ismertetett formájában már méltó helyet foglal a történelmi témájú eposzok között. Aki egyszer beleszeretett, az valószínűleg soha többé nem hűtlenkedik a 144 perces kiadással. Sajnos Magyarországon a bővített változatot nem mutatták be, sem mozivásznon, televízióban, DVD-n és ezidáig még Blue-Ray-en sem, így hazánkban a legtöbb néző csupán az eredetileg bemutatott verziót ismeri. Ha valaki tehát legálisan akarja megtekinteni az igazi Mennyei királyságot, annak külföldről kell megrendelnie a kiadványt. A Kritizátor viszont mindig is szent küldetésének érezte, hogy az igazi elfelejtett vagy félreismert gyöngyszemek végre megérdemelt helyükre kerüljenek. Ezért arra kérünk mindenkit, akinek elnyerte cikkünk a tetszését, és szeretné, hogy a bővített verziós Mennyei királyság végre Magyarországon is a polcokra kerüljön, az ossza meg és terjessze írásunkat. Csak biztatni tudunk mindenkit, hogy ha teheti, támogassa azt a szemléletet, hogy a hosszabb, de tartalmasabb játékidő nem feltétlenül egyenlő az anyagi és kritikai bukással.

ghassanmassoud.jpg

Béke legyen minden olvasónkkal!
Szalam alejkum!
السلام عليكم

A bejegyzés trackback címe:

https://akritizator.blog.hu/api/trackback/id/tr8211830281

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A nép fia 2016.11.01. 06:42:16

Tetszett az írás, jövök máskor is!

Csak egy megjegyzés: Orlando Bloom nem a kimagasló színészi kvalitásai miatt lett főszereplő, hanem mert a 2000-es évek első felében menőnek számított. A Gyűrűk ura után a Karib-tenger kalózaiban is ő volt az ügyeletes szépfiú, naná, hogy vele lehet eladni. Főleg, hogy a 2004-es Trója c. film miatt egy ilyen (ál)történelmi filmbe szinte kötelező jelenése volt.

ON:
Régen láttam már ezt a filmet, nagyon tetszett eredetileg is - noha valóban hiányérzetem volt. Pár éve láttam torrentboltban a bővítettet. Lehet, hogy most "kikölcsönzöm". :)

Megjelent a díszdobozos kiadása közben a filmnek, de csak a mozis verzió, bővített sehol.... pedig fémdoboz, BluRay... igazán jó lehetett volna.

Bright side of life 2016.11.01. 09:48:32

"A film viszont elköveti azt a vétket, hogy szimpatikusabbnak állítja be a muzulmánokat egy olyan konfliktusban, ahol mindkét fél UGYANOLYAN brutálisan viselkedett..."
Ez a konkrét esetben még jogos is lehet, ha Jeruzsálem keresztesek általi elfoglalása után történt vérfürdőre gondolunk. Hasonló cselekményre a muszlimok részéről nem került sor.
A templomosok démonizálásával én sem tudtam mit kezdeni. Szerintem a filmen belül sem érthető.

Gueth Ádám (Filmnomád) 2016.11.01. 12:20:32

@Bright side of life: Amikor Szalahadin visszafoglalta Jeruzsálemet valóban nem követett el vérfürdőt (helyette inkább rózsavizet locsoltatott), de váltságdíjat azért ő is követelt a keresztény lakosok után (bár ez nem volt egy túl magas összeg, de akkor is). Valamint a hattini csata után ő sem hagyott túl sok embert életben. A film ezt viszont meglehetősen felületesen tárgyalta.
Arról sem érdemes megfeledkezni, hogy magát az első keresztes hadjáratot pont azért hirdette ki II. Orbán pápa, mert a muzulmánok kitiltották a keresztény zarándokokat és durván megalázták a helyi keresztényeket, sokukat meg is gyilkoltak.
Természetesen az sem lett volna helyes, ha a moszlimokat vérszomjas vadállatokként mutatják be. A történelemben nincsen jó vagy rossz oldal, csak érdekek léteznek és emberek, akik meghalnak ezek miatt az érdekek miatt, legtöbbször úgy, hogy egyáltalán nem érdekli őket.

Petrus Rosidus Maximus 2016.11.01. 22:21:50

Természetesen a történelemben is van jó és rossz oldal. Néha egészen egyértelmű a különbség, bár többnyire valóban a szürke tartományban mozognak az események. Nos, az első keresztes hadjárat nem ilyen. Ez azon kevés események egyike a történelemben, amelyben egészen egyértelműen látszódik, hogy mennyire tisztességtelenül, aljas és gonosz módon viselkedtek a keresztesek. Az a döbbenetes vérengzés, amit Jeruzsálemben 1099 július 15 –én műveltek a világtörténelem egyik legmocskosabb tette volt.

A keresztes lovagok a város bevétele után tízezer szám gyilkolták le Jeruzsálem muszlim és zsidó lakosait. A példátlan mészárlás évszázadokra mocskolta be az európaiakat a muszlimok körében.

Gueth Ádám (Filmnomád) 2016.11.01. 23:38:58

@Sgt Hugo Stiglitz: Sőt, Jeruzsálem keresztény lakóit is legyilkolták, mert azt hitték, hogy a muzulmánokkal szövetkeznek.
Ennek ellenére viszont azt kell mondanom (és mint történész végzettségű ember mondom ezt), hogy nem létezik sohasem igazságos háború. Az első keresztes hadjáratot a muzulmán expanzió előzte meg, ami korántsem nevezhető békésnek. A keleti területeken élő keresztényekkel sokszor bestiális kegyetlenséggel bántak (amit különben a Korán is tilt), sokszor alapvető emberi méltóságukban is megalázták őket. Az persze más kérdés, hogy a keresztesek ezeket a szörnyű tetteket az ártatlan muzulmán lakosságon kérték számon.
Azzal is érdemes lenne foglalkozni, hogy a keresztes hadjáratoknak pozitív hozadéka is volt, hisz így Európába is eljutottak azok az arab tudományosság és művészet eredményei (melyek sokszor az antik görög műveltségre építettek). A XII. század-amely időszakban a Mennyei királyság játszódik-a kulturális és gazdasági fellendülés kora volt, a "sötét középkor" kifejezés így helytelen.
Ja és persze a keresztes háborúnak a vallási okokon túl masszív gazdasági és társadalmi okai voltak, pl. az, hogy a nyugati területeken mindent az elsőszülött fiúk örököltek, így úgymond "fölösleges emberek" születtek. Közülük sokan csatlakoztak pl. Remete Péterhez az első keresztes hadjárat során.

A Mennyei királyság ezek fölött az okok fölött jórészt elsiklik, vagy felületesen érinti őket, de mint film mégis pompázatos alkotás, központi mondanivalója pedig néha fájdalmasan igaz.

heizer 2017.06.16. 13:15:47

Megkésve, de tennék néhány észrevételt (OFF - mert nem a filmről):

Szóval miközben a muzulmán világ 100 évvel Mohamed halála után már megszerezte az egész kelet és dél mediterránumot, aközben nem csinált semmi rosszat, utána meg pláne:

" 850 és 950 közt muszlim kalózfészkek létesültek az észak-olasz és dél-francia partok mentén, rengeteg bencés szerzetes kénytelen volt elhagyni kolostorát, és a Pápai Államba is behatoltak a kalózok. "
"A Szíriát 966-ban újra elfoglaló dzsihádisták Jeruzsálemen töltötték ki haragjukat, felgyújtották a Szent Sír-bazilika tetejét. 979-ben pedig Ibn Moy kalifa a templom kapuját boríttatta lángba. Beomlott a kupola, a pátriárka a lángok közt lelte halálát. A templomot csak 984-ben tudták helyreállítani.
Egy hibbant kalifa, a fátimida al-Hakim (996-1021), miután vereséget szenvedett Bizánctól, birodalma keresztényein élte ki csalódottságát: megtiltotta a körmeneteket, kiszorította a köztisztségekből a keresztényeket, tíz év alatt 30 ezer templomot fosztott és sajátított ki. Elkezdte zaklatni, kivégeztetni a zarándokokat és a zsidókat is. 1009-ben pedig leromboltatta a jeruzsálemi Szent Sír-bazilikát, amelyet teljesen el akart tüntetni a föld színéről, még a születés barlangját is szét akarta vésetni. "

Jeruzsálem ostroma és ami utána volt:
"A győzelemittas sereg a beszámolók szerint vérfürdőt rendezett, a katonák a költői túlzás szerint térdig gázoltak a vérben. A katonák viselkedése rettenetes volt, de a korban sajnos nem kirívó. A szörnyűségeket az apokaliptikus jelleg hangsúlyozása végett nagyíthatták fel a krónikások. Az arab források például 70-100 ezer halottról beszélnek, holott ekkor a városnak tízezer lakosa volt maximum. A roham előtt pedig az ostromlók engedélyezték a város elhagyását, amit sokezer keresztény, zsidó és muszlim meg is tett. 88 év múlva azonban a keresztények elvesztették Jeruzsálemet, 1291-ben pedig Akkon keresztes vára is elesett.

Az idők folyamán létrejött keresztes államokban a mindig és minden időben előforduló atrocitásokkal együtt a muzulmánok szabadon gyakorolhatták vallásukat, birtokolhattak földet, építhettek mecseteket és iskolákat, elzarándokolhattak Mekkába, hívja fel a figyelmet Michael Hesemann a katolikus egyházról szóló hazugságokat taglaló könyvében. Sőt, Ibn Jubayr spanyol muszlim 1180 körül azt írta, amikor a Szentföldön át Mekkába utazott, hogy a keresztények uralma alatt jobb dolguk van a muzulmánoknak, mint saját országaikban. "

Na de itt van részletesen is:
mandiner.blog.hu/2011/06/21/a_keresztes_hadjaratok_vedelmeben
süti beállítások módosítása