„Most már látod, hogy mi van itt, ez az Aranyélet, ez az Aranyélet!”

Interjú Olasz Renátóval és Fülöp Péterrel

2015. november 25. - mikó b. györgy

Vasárnap került tv képernyők elé a szinte bombaként berobbant Aranyélet harmadik része. A 8 részes magyar HBO sorozat a Miklósi család életén keresztül mutatja be a simliskedés világát és a magyar valóságot. Oldalunk a sorozat zabolázatlan fiúgyerekét alakító Olasz Renátóval, valamint az Aranyélet betétdalát szerző Fülöp Péterrel beszélgetett.

Kritizátor: Az Aranyéletről tudni kell, hogy az alap sztori egy finn sorozat, a Helppo elämä remake. Mennyire érzitek relevánsnak az Aranyélet üzenetét, tartalmát a magyar nézők számára?

Fülöp Péter: Úgy sejtem azért, hogy az üzenet a további epizódokkal még árnyalódik majd, de ha most azt mondom, hogy „minden rohad, ami fénylik”, akkor sajnos releváns. Ott is megy a simliskedés a háttérben, ahol az ember nem is gondolná. És a visszajelzések alapján a nézők is abszolút rezonálnak a témával.

Olasz Renátó: Ehhez van egy sztorim! Az öcsém felhívott az első rész után, hogy ő nem hiszi el, hogy ebben az országban valakik havi nettó 700 ezerből jönnek ki. Mi? Neked nincs ilyen ismerősöd? Azt mondta nincs. Aztán pár perc múlva mesélte, hogy egy barátjának havi 3 millió a költőpénze… Aztán rájött: igen, neki 7 kiló lehet az alap. Szerintem az Aranyélet elég jól bemutatja azt is, hogy ha egy átlagos magyar család kapna egy ilyen lehetőséget, ilyen lakást meg körülményeket, akkor hogyan viselkednének. Persze biztos vannak kivételek.

aranyelet-riport.jpg

Kritizátor: Miként élitek meg a sorozat miatt jött hirtelen felhajtást az életetekben?

F.P. : A Fancy Dress Party nevű zenei projektem facebook oldala a napokban talán eléri a 300 lájkot..! (nagyot nevet-a szerk.) Ez nekem csak egy kellemes bónusz volt.

O.R. : Én nem élek máshogy, semmit nem érzek belőle. Sok dolgom van: a Nemzetiben próbálunk egy vizsgát, a Radnóti Színházban vagyok gyakorlaton, plusz egy saját darabon is dolgozom, így kb semmire sincs időm.

Kritizátor: Péter, mutasd be kérlek magadat, mióta zenélsz, jelenleg mivel foglalkozol?

F.P. : 8 éves korom óta gitározom. 15 évesen vettem fel az első lemezemet. Több zenekari felállásban játszottam, de különösen eddig nem figyeltek fel rám, nem voltam egy sikertörténet. (nevet.) De most nagyon örülök, mert a főcímdal nagyon tetszik az embereknek!

Kritizátor: 2013-ban készítetted a kiválasztott számot, a már említett Fancy Dress Party névre hallgató együtteseddel. Mit tudhatunk a zenekarról?

F. P. : Nem is igazán zenekar ez, hanem egy zenei projekt. Ezért is nem a saját nevem alatt fut. A Fancy Dress Party kvázi egy álnév. Előfordult már jó párszor, hogy beállt mögém, mellém csupa remek zenész, és akkor "zenekarrá fejlődtünk" de például dalok írásnál leginkább egyedül szeretek dolgozni.

12250396_983671938363953_835623350_o.jpg

Kritizátor: Első hallásra a dal mintha hasonlóságot mutatna a True Detective első évadának betétdalára. Mi hatott rád leginkább a szám megírásakor?

F.P.: Sok dalt írtam már, de 2-3 van, ami igazán közel áll a szívemhez és talán ez a legközelebb. Talán azért is mert részben a saját családomról írtam, a saját családom inspirált! Minden mondat azért olyan, amilyen és minden mondat fontos. Úgy éreztem, hogy teljesen passzol a sorozathoz. Amúgy sem szívesen adtam volna oda akárkinek, de abszolút jó helyre került. És büszke is vagyok rá. A True Detective első évadának betétdala, a Handsome Family-től a "Far from any Road" úgy volt inspiráció, hogy basszus, de f...a lenne egy ilyet összehozni. Ahogy atmoszférában passzol a sorozathoz, azt valahogy visszaadni. Azt a dalt egy zenekar játssza, mi meg hárman voltunk a stúdióban. Ami a felvételen lábdobnak hallatszik az konkrétan az, hogy leültünk hárman a mikrofon köré és a metronóm ütemére ütöttük ököllel a mellkasunkat.

Kritizátor: Miként zajlott le a folyamat, te pályáztál, vagy megkerestek a HBO-tól, hogy „szeretnénk, ha a Family lenne az új sorozatunk főcímzenéje”?

F.P. : Weyer Balázs, a sorozat zenei felelőse keresett meg. 2013-ban hallotta a dalt a Rakéta Fesztivál válogatásán. Valamiért kiszúrta és utólag elárulta nekem, hogy már akkor gondolkozott azon, hogy valamihez a jövőben fel szeretné használni. Hát, ez lett belőle.

Kritizátor: Renátó, 1992-ben születtél Nyíregyházán. Mikortól érezték a szülök, hogy a kicsi Renátó ügyesen színészkedik? Mi volt az a fő momentum, ami miatt a színészet mellett törtél pálcát?

O.R. : Igen. Nyíregyházán születtem. Hát a sztori elég kellemetlen. Kisebb koromban szerettem a Bad Boys-t. Anya megkérdezte, hogy mi akarok lenni. Én meg mondtam neki, hogy Will Smith. Kicsi voltam még, kb 12 éves. Egyáltalán nem érdekelt ez az egész, ő mondta, hogy létezik egy szakma, úgy hívják színészet. Később jártam drámaszakkörre, de a tanárt mindig kikészítettük ezért átküldtek a helyi gimibe, ahol Fábián Gábor tartott órákat. Ekkor már nyolcadikos voltam. Ő vitt el minket először egy Bodó Viktor előadásra. Látott bennem valamit és mondta, hogy felvételizzek Debrecenbe, így kezdődött.

Kritizátor: Jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója vagy. Volt már filmes tapasztalatod?

O.R. : Három kisfilmben szerepeltem az egyetemen. Valamint kiemelt statiszta voltam egy belga filmben, ami az utcagyerekekről szólt. Lovakkal kellett futkároznom.

Kritizátor: Közel 80 napon át forgattátok az Aranyéletet. Miként zajlik egy átlagos forgatási nap? Mennyire volt fárasztó ez a majd három hónap?

O.R. : Szerintem még több is volt, mint 80 nap. Nagyon kimerítő volt! Nekem 50 napom volt, s szinte végig 12 órát dolgoztunk. Közben Máté Gáborral is próbáltunk egy vizsgát. Mindig mást csinálni, új helyzetek, egyik érdekesebb, mint a másik. Sok volt a dolog, nagyon élveztem!

Kritizátor: Thuróczy Szabolcs, Ónodi Eszter, Lengyel Tamás, Anger Zsolt, Kovács Lehel, csak hogy kiemeljek pár nevet az Aranyélet szereplőgárdájából. Azt hiszem kijelenthető, hogy a magyar színésztársadalom legjobbjaival dolgozhattál együtt. Mekkora kihívás volt ez?

O.R. : Nagy kihívás, de imádtam! Nagyon jó színészek, a két rendező (Dyga Zsombor és Mátyássy Áron), meg az egész stáb körülöttem. Mindenki profi, rengeteget lehetett tanulni!

Kritizátor: A sorozatban egy kamasz fiút alakítasz, akinek nagyon is vonzó az alvilági élet, amiből apja éppen kilépni készül. Mennyire volt nehéz hozni ezt a karaktert?

O.R. : Érthető, tiszta volt, hogy honnan indul és hová érkezik. Jól volt megírva. Persze nehéz volt, de élvezetes!

Kritizátor: Ahogy halad előre a sorozat, úgy érzem, a te karaktered is sokat változik, fejlődik. Egy lelki vívódást láthatnak a nézők, de ha belegondolunk, ki ne akarna jó kocsit, jó nőt, népszerűséget és sok pénzt, egyszóval aranyéletet?! Szerinted milyen az igazi Miklósi Márk?

O.R. : Mind a két gyerek bizonytalan sorsú karakter, fiatalok, még bármi lehet belőlük. A következő részekben láthatják majd a nézők, hogy árnyalódik a dolog. Lesznek előttük is kitáruló kapuk az egyszerű élet felé. Nem csak a „zúzda” van az életükben!

Kritizátor: Van valami, amiben hasonlít Olasz Renátó Miklósi Márkhoz?

O.R. : Nem loptam táskányi pénzt, de voltam 17 éves, amikor minden bizonytalan és sodródsz, és nem tetszik semmi. Ezek még most is vannak, de jött egy plusz faktor az életembe, egy kis komolyság, felelősség, ami talán tudja kezelni ezeket. Szeretek bizonytalan lenni és örülök, hogy tud sok minden nem tetszeni. Sodródni se mindig rossz.

Kritizátor: Márk és barátai egy feltörekvő rap együttesen, a Muffhunterz-en dolgoznak. Mennyire áll hozzád közel a rap zene? A felcsendülő szöveg megírásában részt vettél?

O.R. : Hát, kis ideig hallgattam rapet, mamám vett a piacon Eminemes polót, meg kosarazás közben Cypress Hill ment. Nem zenéltem soha. Be is voltam rendesen sz…a, mikor stúdióban fel kellett venni ezt a számot. A rap szöveget a sorozat egyik írója, Zomborácz Virág és Bencsik Ádám Ponza, az ország egyik legjobb slammere készítették közösen.

Kritizátor : Aki kicsit is utána olvas, pontosan tudja, hogy a mai magyar színházi társadalom sem dúskál az anyagi javakban. Most a HBO eddigi legnagyobb költségvetésű magyar sorozatába csöppentél, mint főszereplő. Anyagi szempontból lehet egyáltalán egy lapon említeni az Aranyéletet és egy színházi darabot?

O.R. : Egyáltalán nem lehet, más lap, más szint. De engem nem érdekel ez a része. Ingyen is elvállaltam volna! (nevet) Ha lenne második évad, azonnal indulnék ingyen is!

Kritizátor: Mik a távlati terveitek a jövőre nézve?

O.R. : Bármi lehet. Jövőre dől el, hogy valaki szerződtet-e, megtetszem-e valakinek. Nem lehet előre tervezni. De az nyilvánvaló, hogy kitartok a színészet mellett.

F.P. : Én egy új albumon dolgozom, de a legfontosabb, hogy le akarok diplomázni!

12279551_983670101697470_1572638053_o.jpg

Oldalunk további sok sikert kíván mindkét művésznek, olvasóinknak pedig továbbra is csak azt tudjuk ajánlani, hogy kövessék hétről hétre, részről részre Magyarország legújabb, s talán eddigi legjobb sorozatát, az Aranyéletet! Regisztrált felhasználók számára az első 4 epizód már megtekinthető az HBO GO-n: http://www.hbogo.hu/content/easy-living-915296299

A bejegyzés trackback címe:

https://akritizator.blog.hu/api/trackback/id/tr968098708

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása